Az EKB nem követte a Fedet

Nem reagálhatott volna eltérőbben a fennálló gazdasági helyzetre a világ két legjelentősebb központi bankja. A Fed agresszív lépéssel, 50 bázisponttal, 1,25 százalékra csökkentette amúgy is rendkívül alacsony irányadó kamatát, míg az EKB a tőle megszokott hidegvérrel nem változtatott az európai monetáris kondíciókon.

A két térség gazdaságának pályája annyiban hasonlít egymáshoz, hogy mindkettő éppen csak kilábalt egy enyhébb recesszióból, de egyikben sem indult meg a korábban remélt robusztus növekedés. Igaz, az amerikai GDP az idei első negyedévben impozáns bővülést produkált, de a második negyedévre ez a tempó drasztikusan lelassult, a harmadik negyedévben pedig már szinte stagnált a gazdaság.

Ezzel szemben az euróövezetben csak nagyon visszafogott bővülés volt tapasztalható, de az legalább stabilnak tekinthető, mivel az Európai Bizottság az idei harmadik és negyedik negyedévre is 0,2-0,5 százalékos becslést adott.

A két jegybank közül inkább az EKB-t könnyebb megérteni, a közös központi bank ugyanis inflációs célt követ, és gyakorlatilag definíciószerűen jár el. A fogyasztói árindex emelkedése pedig a legutóbb is meghaladta a 2 százalékos célt. Így a jelenlegi inflációs helyzetet tekintve jól indokolható - még ha a politikai és a vállalati oldal hevesen tiltakozik is ellene - az EKB tétlensége.

A Fed feladatát kevésbé részletesen határozták meg, Alan Greenspannek a lehető legnagyobb gazdasági növekedést kell elérnie, szem előtt tartva a minél teljesebb foglalkoztatást és megőrizve az árstabilitást. Az utóbbi évek döntéseire visszatekintve általában elmondható a Fedről, hogy ritkán dönt a piac akarata ellen. A mostani kamatvágásban is inkább annak mértéke volt meglepő, semmint maga a csökkentés ténye. A Fed a gazdasági teljesítményre is hatást gyakorló bizonytalansági tényezőkkel magyarázta döntését: a fogyasztás további csökkenését próbálja megakadályozni, amelyet a nyár folyamán is már csak a gépkocsivásárlások tartottak szinten. A Fed mindenesetre szerencsésnek mondhatja magát abból a szempontból, hogy a részvényárfolyamok esésének negatív hatásai nem érződtek eddig a fogyasztásban.

A Fed lépése megosztja a közgazdászokat, nem mindenki ért egyet a "növekedés mindenáron" stratégiával. Nézetük szerint, ha az elmúlt másfél-két év kamatcsökkentései nem hozták meg a várt eredményt, akkor a mostani 50 bázispont sem valószínű, hogy gyökeres változást idéz majd elő. A Fed azt kockáztatja, hogy saját lehetőségeit szűkíti le a nullához egyre közelebb kerülő irányadó kamattal.

Úgy tűnik, hogy egyelőre még a piac is emészti a központi bankok lépéseit, az euró/dollár árfolyam szűk sávban ingadozik a paritás körül. A részvénypiacok ugyanakkor nem az ilyenkor megszokott módon reagáltak, a Fed döntését követően kismértékben emelkedett ugyan a piac Amerikában, de tegnap már estek az árfolyamok.