Jól jártak a devizahitelesek

A gépkocsivásárlásoknál az ügyfelek másfél éve szinte ugyanazokkal a kamatlábakkal szembesülhetnek, s ahogy a tavaszi 100 bázispontos jegybanki kamatemelés sem épült be teljesen a kamatokba, úgy a mostani 50 bázispontos kamatcsökkentés sem érezteti hatását. A gépkocsivásárlókat azonban ez aligha zavarja, a finanszírozás zöme ugyanis devizában zajlik: tízből nyolcan a forintkamatoknál átlagosan 4-8 százalékponttal alacsonyabb devizaalapú hitelt választják. Ez jelentős elmozdulást jelent az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor csak minden hatodik vevő élt ezzel a lehetőséggel.

Az elmúlt másfél évben a sávszélesítést követően azok jártak jól, akik a devizaalapú kölcsönre voksoltak, hiszen az alacsonyabb devizakamatokra a forint erősödése is rásegített. Arra a kérdésre, hogy az euróalapú hitelt felvevők mennyivel járhattak jobban forinthiteles társaiknál, a lízingcégek nem végeztek számításokat. Ám kétségtelen, hogy a 4-8 százalékponttal kedvezőbb kamatokra a tavaly tavaszi sávszélesítést követően még rárakódott a forint 10 százalékot meghaladó árfolyam-emelkedése.

Általános tapasztalat egyébként, hogy az ügyfél nincs tisztában a devizaalapú hitel árfolyamkockázatával. "Minél erősebb a forint, annál nagyobb a valószínűsége, hogy gyengül" - jegyezte meg Kühne Zsolt, az MKB-Euroleasing igazgatója. A hitelösszeget, és annak kamatait ugyan devizában számolják el a lízingcégek, a törlesztés viszont forintban történik. Éppen ezért a forint árfolyamváltozása az euróval szemben jelentősen módosíthatja - mindkét irányba - a törlesztőrészlet nagyságát, ám ha a svájci frank alapú kölcsön mellett dönt a gépkocsivásárló, akkor a forint/euró, illetve az euró/svájci frank keresztárfolyama is fontos tényező, nem beszélve egy esetleges japán jen alapú hitel esetében fellépő keresztárfolyam-hatásokról.

Megoszlik a hitelnyújtók véleménye arról, hogy mi a kedvezőbb számukra: forintban, avagy devizában finanszírozni. Míg a lízingcégek többsége arról számolt be, hogy a forinton és a devizán a marzsuk ugyanakkora, addig Köntös Péter, a Merkantil Bank ügyvezető igazgatója úgy véli: a devizafinanszírozás esetén kisebb a hasznuk, ráadásul az anyabank OTP is zömmel forintban gyűjti a betéteket. "A széllel szemben azonban nem sikerült haladnunk, a piac kikényszerítette a devizahiteleket" - jegyezte meg Köntös Péter.

A cégek összesített portfólióján belül az euróalapú hitel dominál, második helyet 10-15 százalékos arányával a svájci frank teszi ki. A Merkantil Banknál dollárhitelt is választhatnak az ügyfelek, ám a devizahitelek zöme euróban van - mutatott rá Köntös Péter vezérigazgató, hozzátéve: bár a dollárhitelek kamatlába fél százalékponttal az euró alatt van, árfolyammozgása jóval hektikusabb. A lízingcég a forinthitelek felé próbálja elterelni az ügyfeleket, ám ezzel kapcsolatos akciójuk csak arra volt elég, hogy stabilizálja a forintkölcsönök arányát. A Merkantil Bank nyáron kezdődött, ám most is tartó akcióján 15 százalékra mérsékelte a forintalapú hitelek teljes hiteldíjmutató (THM) mértékét a korábbi 18,5-ről.

A forint utóbbi időben tapasztalt erősödését nézve kérdéses, hogy melyik irányba mozdul el a kurzusa. Az árfolyam jelenleg a sáv szélét bombázza, így további erősödésre nagyon már nincs kilátás, hacsak a jegybank el nem tolja a sávot. Ha a hitelfelvételt követően a forint kurzusa mégis emelkedne az euróval szemben, akkor forintban számolva mérséklődik a törlesztőrészlet nagysága. De jól jár az ügyfél akkor is, ha a forint árfolyama nem változik jelentősen az intervenciós sávban, hiszen így még mindig alacsonyabb a kamat, mint ha forintban vette volna fel. A pakliban persze az is benne van, hogy csökken a forint árfolyama. Kismértékű gyengülés esetén az euró- és forinthitel kamata közötti különbség kiegyenlítődhet, míg jelentősebb árfolyamesés esetén már a forinténál magasabb kamattal lehet számolni - jegyezte meg Tóth Tamás, a K&H Lízing ügyvezető igazgatója.