Egy kis hétvégi avarégetés – nemcsak a tüdőt, még az agyat is roncsolja
Ősszel ismét füstbe burkolóznak a kertek, pedig ma már pontosan tudjuk, mit okoz az avarégetés. Egyetlen zsáknyi avar elégetése is tízszeresére növeli a levegő részecskeszennyezettségét – áll Hidvégi Edit gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, és Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa által jegyzett tanulmányban.
Tény, hogy
egy zsák avar meggyújtásától 20 méterre megtízszereződött a levegő szilárdrészecske-tartalma.
A kisebb részecskék pedig mélyebben bejutnak a légzőrendszerbe, esetenként akár a véráramba is.
Nem a kellemetlen szag a gond
A levelek és gallyak elégetésekor több tucat, részben mérgező, részben rákkeltő vegyületet is felszabadul. A szén-dioxid (és metán), illetve a szén-monoxid, felszabadulás mellett a szerves anyagokból illékony szerves vegyületek (VOC-ok) és félig illékony vegyületek, például
az egyik legismertebb rákkeltő anyag, formaldehid is kiszabadul. Emellett számolni kell benzapirénnel is, amely rákkeltő és mutagén, azaz a sejtek örökítőanyagát is károsítja.
A 10, illetve 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék belélegezve mélyen bejutnak a légzőrendszerbe, felszínükön „magukkal viszik” a füst egyéb rákkeltő, mérgező vegyületeit.
Biztosan égetnek
Összességében kicsi, helyben mégis nagy gond az avarégetés. Hogy valójában a lakosság mennyi avart éget el évente, igen nehéz megbecsülni, de több felmérés és statisztika alapján azt becsülik, hogy a kertekben maradó (azaz nem szelektíven gyűjtött) kerti hulladék mennyiségének a lakosság a 19 százalékát égeti el. Így az országos éves részecskekibocsátás 2 százalékáért felelős az avarégetés, azaz országos szinten nem jelent nagy problémát. Ugyanakkor helyi szinten teljesen más a helyzet.
Egy városrészben, kistelepülésen, kertvárosban igen erőteljes helyi szennyezésnek minősül, figyelembe véve, hogy ősszel gyakran csendes az idő, tehát a feltámadó, a levegőt „kipucoló” szélben sem lehet bízni.
Érdemes megemlíteni, hogy vidéken még mindig jellemző fűtéskor a vegyes tüzelés, aminek hasonlóak a hatásai az avarégetéshez.
A kisgyerekek a legveszélyeztetettebbek
A kisgyermekek immunrendszere még éretlen, a légúti fertőzések emiatt nagyon gyakoriak náluk. A gyerekek tüdeje érzékenyebb a légszennyezésre, mint a felnőtteké, hiszen kb. 4-5 éves korig még fejlődik a tüdő. Ezért az ilyen korban kialakult gyakori hörghurut kihat a későbbiekre is, és felnőttkorban csökkenni fog a légzésfunkció értéke. Kimutatták, hogy növekszik a légúti allergiahajlam is, többen lesznek asztmások az ilyen településen felnövők közül. Akinél pedig már kialakult az asztma, a levegő minőségének romlása akut asztmás rohamot is kiválthat.
Az avar és kerti hulladék égetése fő szabályként az ország teljes területén tilos.
A környezetvédelmi törvény azonban lehetőséget ad a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek arra, hogy helyi önkormányzati rendelet megalkotásával – melyben rögzítik a részletes szabályokat (mikor, milyen időjárási körülmények között vagy egyéb feltételek mellett végezhető) – illetékességi területükön belül megengedjék az avar égetését.
Ha tehát valaki avart tervez égetni a kertjében, tájékozódnia kell az illetékes önkormányzatnál, hogy az rendelkezik-e avarégetési rendelettel. Ha igen, akkor az abban foglalt szabályok betartásával megteheti – ha nem, akkor avart égetni tilos! A szabály megsértéséért akár 300 ezer forintos büntetés járhat.
