MNB: nem teljesül a jövő évi cél?
Nem túl kedvező, de az elemzők szerint realista képet fest a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tegnap közzétett helyzetértékelése. A tanács nem változtatott az alapkamaton, amely 9,50 százalék maradt.
Állásfoglalásában a jegybank a 2003. decemberi inflációra 4,6 százalékos becslést adott, ami "a még elfogadható 4,5 százalékos inflációs cél körül alakul". A 2004-es inflációs előrejelzés 4,2 százalék, ami a 3,5 százalék plusz/mínusz 1 százalékos toleranciasáv felső tartományába esik. A jövő évi költségvetés hatásával kapcsolatban a jegybank 1,2 százalékos keresletszűkülést jelez előre, ami ugyan jóval kevesebb az előző inflációs jelentésben szereplő 3 százaléknál, de még mindig jobb, mint a piac nulla körüli konszenzusa.
A versenyszféra bérnövekedését illetően a jegybank támogatja a kormány és a munkaadók jövő évre vonatkozó 3-4,5 százalékos nominális emelkedését, de a piac ebben a kérdésben is jóval borúlátóbb.
Zsoldos István, a CA IB makroelemzője szerint a közgazdasági érvelések kamatemelés mellett szólnának, de érezhető a monetáris tanácson, hogy amennyiben arra lehetőség nyílna, inkább csökkentené a kamatot. A monetáris szigorítást az indokolná, hogy a 2003-as cél kívül esik a toleranciatartományon, a 2004. évi pedig szintén arra utal, hogy az elkövetkező két évben lesznek még gondok az inflációval. A CA IB ugyanakkor pesszimistább az MNB-nél, 2003 végére 5,5, 2004-re pedig 4,5 százalékos inflációt vár.
A forint erősödése az egyetlen tényező, amely kamatcsökkentést indokolhatna, a szakértő azonban úgy véli, hogy az utóbbi hetekben bekövetkezett 2 százalék körüli erősödés inszignifikáns az infláció szempontjából. Zsoldos azt sem tartja reális veszélynek, hogy a forint a sáv erős széléhez tapadva sávszélesítés előtti helyzetbe hozza a jegybankot. A sáv ugyanis most jóval szélesebb, így a devizakockázat is nagyobb az adott esetben kamatcsökkentésre spekulálók számára.
Barcza György, az ING elemzője optimistább, szerinte az idén még sor kerülhet kamatcsökkentésre. Elképzelhetőnek tartja a forint további erősödését, a piac ugyanis most kezdi beárazni az európai kamatcsökkentés valószínűségét. Nemzeti fizetőeszközünk rekordára elsősorban a pénzpiaci folyamatoknak köszönhető, bár a hároméves hozamokat is még vonzónak tartja a szakértő.
A jegybank tehát érdekes helyzetben van, a piac kamatcsökkentést szeretne, a jelenlegi adatok azonban ezt nem teszik lehetővé. A monetáris politikai rendszerünk (inflációs célkitűzés) pedig kamatemelést indokolna, mert a jelenlegi becslések alapján nem teljesül az inflációs cél. Az MNB egyelőre nem tesz semmit, igaz, a monetáris kondíciókon az is változtathat majd, ha az EKB kamatot csökkent.
