Szárnyaló konvergenciaalapok
Az írországi "igen" óta eltelt időszakban ugyan egyre gyakrabban hallani a konvergencia erősödéséről s a csatlakozást követően várható vonzó árfolyamkilátásokról, ám kétségtelen, a külföldi befektetők számára a varázsszót nem is 2004 közeledte, hanem a magas reálhozam jelenti. A lengyel kötvények hozama az év eleji 9,5 százalékról 6,0-ra szűkült, ami már a német kötvények hozamához közelít, miközben a magyar papírok 8 százalékos hozama továbbra is vonzó, közel 4 százalékos prémiumot jelent a német állampapírokhoz képest. A külföldiek kezében lévő kötvényállomány mindenesetre stabilan nő, a tavaly májusi 800 milliárd forinthoz képest most már rekordösszegű, 1520 milliárd van birtokukban. Ráadásul a tendencia arra utal, hogy a vételi kedv nem csappan meg a jövőben sem - mutatott rá lapunk kérdésére Detrekői László, a CIB Értékpapír elemzője.
Az EU-csatlakozás közelgő időpontja mindenesetre nem vakítja el a befektetőket, hiszen Csehország leminősítése kapcsán valószínűleg nem haboznak máshová vinni pénzüket, ami jó eséllyel Magyarország lehet.
A német Sparkassen takarékbank alapkezelői üzletága, a Deka az elsők között ismerte fel a magas hozamokban rejlő lehetőséget, hiszen 1997-ben indította el alapját, 5 milliárd eurós portfóliójának 25 százaléka található kelet-közép-európai kötvényekben, míg 15 százaléka román és bolgár állampapírokban. Az elmúlt 12 hónapban 12 százalékos hozamra tett szert. Az alap filozófiája szerint középtávon továbbra is fantáziát lát a régióban az EU-csatlakozás miatt, ám csodára - a Reutersnek nyilatkozó alapkezelő elmondása szerint - ő sem számít. A Deutsche Bank alapkezelője által indított konvergenciaalap sem panaszkodhat, hiszen 15,5 százalékos hozamot produkált a portfóliójában található állampapírokkal és vállalati kibocsátású kötvényekkel. (FB)
