Adólevonás a Forrás után
A gazdasági bizottság az utolsó pillanatban módosítaná a 2003. évi személyi jövedelemadó-törvényeket, ám ez a kárpótlási jegygyel rendelkezők csupán kisebb hányadának kedvezne. A kiegészítő módosító indítvány szerint a nem alanyi kárpótoltak "kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő eladása esetén a bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét (1742 forint), az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni". Ez azt jelenti, hogy amennyiben a "kopasz" jegy tulajdonosa a jövő márciusra tervezett jegycserét követően a Budapesti Értéktőzsdén eladja Forrás-részvényét, úgy a jegy beszerzési értéke és a Forrás-papírok eladási árfolyama közötti különbözet 20 százalékát le kell adózna. Ha a Forrás-részvények árfolyama meghaladja az 1742 forintot, akkor az 1742 forint feletti részre már a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amire nullaszázalékos adó vonatkozik.
Meglehetősen szokatlan megoldásnak nevezte Ádám Zsigmond közgazdász, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének kárpótlásijegy-ügyben felkért szakértője a módosító indítványt. Hiszen ha például az idén 600 forintért vásárolt kárpótlási jegyet jövőre - elvileg persze - 1500 forintért adja el a magánszemély, akkor nem kell 20 százalékos árfolyamnyereség-adót fizetni, ám ha ugyanezt a jegyet Forrás-részvényre becseréli, s a későbbiekben 1500 forintért adja el, akkor már nem menekülhet a 20 százalékos nyereségadó megfizetése elől. Úgy tűnik, hogy ezzel a módosítással azt akarják elérni, hogy a "kopasz" jegyeket a magánszemélyek ne váltsák be Forrás-papírokra, hanem még a jegycsere előtt túladjanak papírjaikon - jegyezte meg Ádám Zsigmond. Ezzel a határozatos jegy részesül előnyban. Ebből kiindulva egyedül cégeknek érheti meg jegyet vásárolni a tőzsdén, s rosszindulatú feltételezések szerint - teszik hozzá egyes piaci szereplők - ez akár azt is jelentheti, hogy egyes társaságok szeretnének bevásárolni a Forrás Rt.-be.
Ezzel a rendszerrel arra kényszeríthetik a piaci szereplőket, hogy önkötésekkel egyre feljebb srófolják a jegy árfolyamát még a csere előtt. Így könnyedén lehet növelni a bekerülési árat, csökkentve az adót. Az, hogy mennyire érdemes feltenni az árat, a Forrás várható értékétől függ. Magasabb jegyárnál viszont sokan valóban lemondhatnak a cseréről, és inkább az árfolyamnyereséget választhatják. (FB)
