Árfolyamnyereség: érdemes várni
Az adószabályokban jövőre bevezetendő könnyítéseket, azaz a tőzsdei ügyletek utáni nyereség kamatnak minősítését - ami nullaszázalékos kulccsal adózik - csak az első lépésnek tekintette a Pénzügyminisztérium a tőkepiac élénkítésének folyamatában. A 2002. január 1-jén felbukkanó "elemnek" az eltűnése ugyanis ismét felélesztheti a befektetők szunnyadó érdeklődését.
Ha a magánszemélyeknek a tőzsdei ügyleteik nem nyújtanak fedezetet az idén realizált veszteségre, úgy azt jövőre átvihetik. A hatályos jogszabályok szerint az idén a hazai és külföldi azonnali, illetve határidős tőzsdén realizált árfolyamnyereséggel lehet szembeállítani a hazai tőzsdén - legyen az prompt, avagy határidős - elért veszteséget.
A külföldi értékpapírokon elért veszteség nem jöhet szóba, azaz nem lehet azokkal mérsékelni a hazai értékpapírpiacokon realizált nyereséget - mutatott rá Demetrovics Gergely, a KPMG adószakértője.
Az árfolyamveszteséget tehát az idén mindenképpen célszerű realizálni, azt pedig a befektető még ráér eldönteni - főként, hogy egy darabig tart a részletszabályok kialakítása is -, mire használja fel. A lényeg, hogy a veszteség meglegyen - hangsúlyozta Szabó Dénes, az Ernst & Young adószakértője. Mivel a tőzsdei azonnali és határidős ügyleteken elért árfolyamnyereséget jövőre már nem terheli a 20 százalékos adó, ezért azokkal nem is lehet szembeállítani a veszteséget. A nemzetközi részvényügyleteken, illetve a hazai tőzsdén kívüli tranzakciókon - legyen az akár egy kft.-üzletrész értékesítése - elért árfolyamnyereséggel viszont szembeállítható a 2002. évről fennmaradó veszteség - mutatott rá Demetrovics Gergely.
Az idén elért nyereséget pedig célszerű jövőre átvinni, legalábbis adótechnikai megfontolásból ez tűnik logikus megoldásnak - magyarázta Szabó Dénes. Igaz, a magánszemélynek ehhez abban kell bíznia, hogy januárig ne omoljon össze a BÉT, jövőre pedig már árfolyamnyereség-adó nélkül értékesíthetik értékpapírjaikat. A külföldi részvényekkel rendelkezőknek pedig még egy évet kell kiböjtölniük, hiszen a 20 százalékos nyereségadó csak hazánk EU-csatlakozását követően tűnik el, ám akkor is csak az uniós országok tőzsdéin, az azonnali és határidős ügyletein elért árfolyamnyereségek esetében.
A külföldi opciós és határidős ügyleteken elért nyereséget az idén 20 százalékos adó terheli. Amennyiben a tranzakció lebonyolításához hazai brókercéget vett igénybe a magánszemély, akkor a 20 százalékos adót értelemszerűen levonta a brókercég, ám ha közvetlenül a befektető bonyolította le az ügyletet (például külföldi brókercégen keresztül), akkor a magánszemélynek magának kellett ezt megtennie - mondta Demetrovics Gergely. Jövőre ez annyiban módosul, hogy az egyéb jövedelmek között, az öszszevont adóalapban kell megjelennie a bevételnek, függetlenül attól, hogy hazai vagy külföldi brókercég volt a közvetítő. (FB)
