Forrás Rt.: túlárazott cukorgyárak
A jövő márciusban kárpótlási jegyek ellenében felajánlandó Forrás Rt.-portfóliója három tőzsdecéggel (BorsodChem, Antenna Hungária, Mol) és három cukorgyárral (Szerencsi, Mátra, Szolnoki) bővült az első apport során, amelynek köszönhetően jegyzett tőkéje 2,14-ról 4,99 milliárd forintra, míg saját tőkéje 2,82-ról 8,98 milliárdra emelkedett (VG, 2002. december 9., 10. o.). A TEBÉSZ számításai szerint azonban az ÁPV 6,150 milliárdra értékelt részvénypakettje valójában 4,613 milliárdot ér. Az eltérést a cukorgyári portfólió okozza - hangsúlyozta Ádám Zsigmond közgazdász, a TEBÉSZ szakértője.
A BorsodChem 4,04, az AH 5 és a Mol 0,04 százalékos részvénycsomagja esetében a TEBÉSZ ugyanazt a számítási módot alkalmazta, mint az ÁPV Rt., azaz a 180 napos forgalommal súlyozott átlagárat, amelynek értéke kerekítve négymilliárdot tesz ki. A zárt részvénytársaságként működő cukorgyárak esetében a részvények tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli forgalmának hiányában azt vették alapul, hogy az egyes részvénypakettek milyen áron cseréltek gazdát. A Forrás portfóliójába bekerült három cukorgyár kisebbségi részesedését az ÁPV Rt. egyszer már értékesítette egy hazai bank számára, ám kalandos úton ismét a vagyonkezelőnél landoltak. A Mátra Cukor esetében 30,63, a Szerencsi Cukorgyárnál 16,07, a Szolnokinál pedig 3,16 százalékon kelt el a részvénycsomag, s vélhetően piaci megméretés alapján alakultak ki ezek a vételárak. A vételárhoz indirekt módon jutott a szakértő. A társaság 1999-es mérlegében szerepel a privatizáció következtében az érintett cégnek járó privatizációs ellenhányad összege. A TEBÉSZ ezeken az árfolyamokon számolt, ez alapján a három kisebbségi pakett 607 millió forintot ér, szemben az ÁPV 2,143 milliárdos értékelésével.
A három cukorgyár mérlegadatait is átvizsgáltuk, s bár a saját tőke nőtt, ez csupán számviteli jellegű. Ráadásul a közgyűlési jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy az ÁPV megkérdőjelezi ennek a növekedésnek a jogosságát. A három társaság egyébként az elmúlt években nem fizetett osztalékot, nyereséget csak 2001-ben mutattak fel, ráadásul a főtulajdonos Beghin-Saynek (a Szerencsiben 51, a Mátrában 56 és a Szolnokiban 67 százalékos részesedése van) komoly tanácsadói díjakat fizetnek a társaságok, amit pedig - a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - az ÁPV is kifogásolt. Ráadásul az árat az is befolyásolja, hogy a pakett értékesítési lehetőségei meglehetősen behatároltak. (FB)
