Még vonzóbb lehet Románia

Alig pár hónap alatt megötszöröződhet, s akár egymilliárd dollárra is nőhet a Romániában megtelepedett magyar működőtőke értéke, ha csak három-négy olyan magyar nagyberuházást sikerül megvalósítani, amelyeket eddig elsősorban a helyi hatóságok gáncsoskodása akadályozott meg - szögezte le a Világgazdaságnak Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A romániai beruházásokat tervező magyar nagyvállalatok az idegenforgalomtól kezdve az energetikán, az építési szolgáltatáson át a pénzügyi szolgáltatásig sokszínű terveket fontolgatnak, nem Erdélyre, hanem egész Romániára kiterjedően. Ám tapasztalataik szerint - amit egyébként sorra jeleztek a KüM felé - miközben a bukaresti kormány szimpátiával figyeli befektetési elképzeléseiket, a helyi hatóságokban koránt sincs meg ehhez az együttműködési készség.

Hasonlóakat tapasztalt a Corvinus Rt., amely ez idáig nyolc invesztíciót hajtott végre Romániában, köztük Szovátafürdőn a Danubius Rt.-vel. Várady Zoltán vezérigazgató szerint is érzékelhető a helyi hatóságoknak a lokális üzleti köröktől kiinduló ellenállása. Szerinte egyébként esetenként a jogalkotásban, a jogalkalmazásban s az adminisztráció alsó szintjein is "érhetik a befektetőket meglepetések", bár - úgy tudja - nem kizárólag a magyarokat.

A Danubius első embere ezt kissé másképp látja. Már a privatizációs tender során is érzékelhető volt a magyarok hátrányos kezelése, sokszor politikai döntések vannak ezen pályázatok elbírálásának hátterében ? mondta lapunknak Betegh Sándor vezérigazgató. A megnyert tendert követően csak késve tudták megkezdeni a munkálatokat, fél évbe telt a szükséges tőke bevonása, melyet végül tőkeemelés révén sikerült bevinni az országba. A Danubius megjelenése után ötszörösére emelték a helyi adót, az építményadó pedig 35 millió forintnyi összeg a szovátai komplexum után, míg Magyarországon a 25 szállodára kell fizetni 41 milliót. A legnagyobb problémát azonban a szállodák korábbi bérlői jelentik, akik még azt is megtették, hogy önkényesen elfoglalták az épületeket - mondta a vezérigazgató, akit érzelmi szálak is kötnek Erdélyhez, hiszen innen származik. Saját bevallása szerint ez is közrejátszik abban, hogy nem adja fel a harcot a hatóságokkal, szeretne segíteni a térségnek.

A BCR-privatizáció kapcsán keserű tapasztalatokat szerzett, az OTP is. Németh Miklós, a hitelintézet projektfinanszírozási és akvizíciós igazgatója az MTI-nek mégis úgy nyilatkozott, hogy mértékadó romániai pénzügyi szakmai körök álláspontjának ismeretében a bank nem értékeli úgy, hogy nemkívánatos befektető lenne a szomszédos országban.

A Pannonplast, a Zalakerámia, illetve a Széles Gábor által vezetett Műszertechnika Holding sem tapasztalt nemzetiségi hovatartozáson alapuló hátrányos fogadtatást. Szerintük a probléma csak az ügyvitel terén merült fel, mely még meglehetősen lassú Romániában. Példaként az állami tenderek lassabb kiértékelését, a vontatott pénzbefolyást vagy a biztosítékrendszer hiányosságait említette dr. Fehér Erzsébet, a Pannonplast vezérigazgatója. Nehéz megfelelő színvonalú menedzsmentet találni ? hívja fel a figyelmet Tóth István, a Zalakerámia kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Az mindenesetre biztató, hogy a pénteki budapesti román kormányfői vizit alkalmából kiadott, Nyilatkozat a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentumba bekerült: a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek. Az is jelzi a probléma súlyát, hogy a magyar-román gazdasági vegyes bizottság legutóbbi, októberi ülésén magyar felvetésre a kérdés terítékre került, s ennek nyomán a román társelnök írásos összegzést kért és kapott a konkrét, vállalatokra lebontott tapasztalatokról - mondta Major István, a testület magyar társelnöke.

Lendíthet az ügyön az is, hogy a múlt héten megalakult a Magyar-Román Üzleti Tanács magyar tagozata, amely a két ország gazdasági-üzleti-tőke kapcsolataiban fellépő problémákkal foglalkozik, azok megoldására készít ajánlásokat a magyar-román gazdasági vegyes bizottság s végső soron a kormányok számára. Major szerint egyébként vélhetően hamarosan megalakul - az ottani szakminisztérium és kereskedelmi kamara közreműködésével - a tanács román tagozata is, hiszen az ötlet eleve a román ipari minisztériumi államtitkártól való.

Tényleges eredményeket csak a tanács román részének létrejötte után lehet elérni, hisz ekkortól kölcsönösen támogatják egymást a felek országukban - mondta lapunknak Bartha Ferenc, a tanács elnöke.

A tanács tagjai között található a Petrom privatizációjával szemező Mol is, a Richter Gedeon Rt.-nél viszont - annak ellenére, hogy a tanács megalakulásáról szóló sajtóközleményben tagként szerepeltek - nem tudtak róla, hogy beléptek volna. Az Egis ugyan belépett, de később visszavonta tagságát, mivel jelenleg nincs érdekelve Romániában. A jövőben azonban fenntartják a belépés lehetőségét.

A megkérdezettek kiemelték, hogy a Magyar-Román Üzleti Tanács tagjaként szeretnék megosztani tapasztalataikat társaikkal, hogy felkészülten érkezzenek Romániába, illetve nem tagadott szándékuk, hogy jobb kölcsönös üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki a többi tagvállalattal. Azt is mindenki megerősítette, hogy a nehézségek nem tántorították el őket a romániai befektetésektől, mivel a nehézségek ellenére is egyértelműen óriásiak az üzleti lehetőségek a szomszédos országban. (FR-NVZs)

Munkatársainktól-->