Mol: húszmilliárdos profitkiesés
A szerdai kormánydöntés legnagyobb vesztese a Mol. A piaci szereplők 6 százalékos gázáremeléssel számoltak, ám ennek elmaradása mintegy 20 milliárd forintos eredménykiesést jelent jövőre - mutatott rá Miró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője. Ha a gázáremelés halasztódik, úgy az a második negyedévben okozhat nagyobb veszteséget a Molnál, hiszen addig a gyenge dollár még "leolvaszthatja" az áremelés által okozott eredménykiesés egy részét. Ám a jövő év végére már veszélyessé válhat a helyzet. A gázüzletág vesztesége az 50 milliárd forintot is elérheti 2003-ban, amit a 6 százalékos áremelés 20 milliárd forinttal csökkentett volna.
A dollár árfolyama 2002 második felében szépített a gázüzletág veszteségein, hiszen ezáltal csökkentek az importköltségek, ugyanakkor a kőolaj árának erősödése kedvezőtlen tendenciát jelent. Ezt ráadásul tetézi az iraki konfliktus valószínűségének növekedése. További kellemetlen tényező, hogy a finomítói üzletág és a kitermelés nyereségét is mérsékli a dollár kurzusának esése - tette hozzá. Az alacsony dollárárfolyam azonban nem tarthat örökké, hiszen az amerikai gazdaság jövő évre várt fellendülése a kurzus emelkedése irányába mutat, s a külföldi elemzők is a zöldhasú erősödésével számolnak hosszú távon.
A szerdai kormánydöntés bebizonyította, hogy a mindenkori kormány elsősorban a saját - legtöbbször rövid távú politikai - érdekeit érvényesíti - fogalmaznak az IEB elemzői. A piaci szakértők szerint az árak befagyasztásánál nagyobb problémát jelent a gázárszabályozás csúszása, amelyet eredetileg 2002 őszén kellett volna tárgyalnia a Háznak. Ez pedig nem csupán a Mol gázüzletága, hanem a 2003 második felére beharangozott állami kézben lévő Mol-pakett értékesítésének elhalasztását is jelenti. A kormánynak ugyanis akkor érdemes az utóbbi kérdésben lépnie, ha megugrik a Mol-részvények ára, erre pedig a gázárszabályozás körüli bizonytalan helyzetben egyelőre nincs esély - magyarázta Miró József.
Ameddig az árszabályozás kockázatait enyhítő gáztörvény elfogadása késik, addig a Mol-befektetők ki vannak téve az árszabályozás kockázatainak, és csak az erős forintban, illetve az olajárak csökkenésében bízhatnak - hangsúlyozta Bonis Miklós, az IEB elemzője.
A villamosenergia-árak emelésének elmaradása szintén kedvezőtlenül hat az áramszolgáltatókra, ám csak kismértékben, hiszen ez esetben az állam az árréseket szabályozza. Így ha az áremelés mindkét fronton - azaz a kis- és nagykereskedelemben is - elmarad, az áramszolgáltatókat nem éri veszteség, csak stagnál a marzsuk, s legfeljebb az eredménynövekedési ütem nem valósul meg a tőzsdei szereplők által várt módon - mondta az IEB szakembere. A 2003 elejétől megnyíló szabadáras árampiacon az árak befagyasztása a nagyfogyasztói körű cégek, azaz az Édász, Elmű esetében okozhat kedvezőtlen hatást, ám ennek mértéke - mivel egyelőre csak kevés szereplőről van szó - csekély.
