Széllel szemben nőtt a BUX

A Wall Street már második hetét zárhatja mínuszban, amelyben a makrogazdasági kilátások, a vállalati eredmények körüli bizonytalanság, az új munkanélküliek számának vártnál nagyobb emelkedése éppúgy szerepet játszott, mint az Irak elleni háború lehetősége, avagy az olajár emelkedése. A befektetőket az sem lelkesítette fel, hogy a novemberi kiskereskedelmi forgalom nem mutatott törést, azaz a gyenge munkaerő-piaci helyzet és a törékeny fogyasztói bizalom ellenére a fogyasztók nem fogták vissza költekezésüket, s az importárak novemberi alakulása sem jelez inflációs nyomást. A Fed - a várakozásokkal összhangban - nem nyúlt az irányadó kamatához, az Oracle-t felminősítették, s megnevezték az értékpapír-felügyelet új vezetőjét.

Rájárt a rúd a félvezetőgyártókra, hiszen ezúttal a JP Morgan minősített le három céget is múlt pénteken. Az Intel, az AMD és a Texas Instruments 3-4 százalékkal esett. A Dow Jones index 2,5, a technológiai részvényeket tartalmazó Nasdaq 4,2 százalékot mérséklődött a múlt héten.

Az európai börzéken is a bizonytalanság lett úrrá. Elsősorban a technológiai és a pénzügyi szektor esett áldozatul, bár a piac összességében is rossz hetet zárt: a tőzsdeindexek hathetes mélypontjukra csökkentek. A londoni és a frankfurti börzemutató közel 4, a párizsi 3,2 százalékos veszteséggel zárta az elmúlt hetet.

A Budapesti Értéktőzsde egészen jól vészelte át az elmúlt hetet, hiszen, szemben a főbb külföldi börzék visszaesésével, a BUX - ha minimális mértékben is, de - emelkedni tudott. Ebben szerepet játszott, hogy a blue chipek közül a Richter Gedeon árfolyama a héten bejelentett, a 2004-től kezdődő százszázalékos adókedvezmény hírére jelentősen, 7 százalékkal erősödött. A Mol 1,8 százalékkal drágult, az OTP stagnált, míg a Matáv 2,5 százalékkal esett. A hét nyertesének ismét az Inter-Európa részvényei számítottak. A bankpapír ugyanis a felvásárlási spekulációk hatására 14,6 százalékkal drágult.