Töretlenül növekvő alapok
Több mint 28 százalékkal, 900 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban lévő vagyon, ám a bővülés zöméért az év első négy hónapja a felelős. Minden évre ez a jellemző - magyarázta Fatér Gyula. Az értékesítést az állampapír- és pénzpiaci alapok határozzák meg, ezért nem meglepő, hogy az alapok jegyei iránt akkor a legnagyobb az érdeklődés, ha vonzó eredményt mutatnak fel ezek a piacok - tette hozzá. A január-áprilisi időszakra pedig ez volt jellemző. Az elkövetkező hónapok gyenge teljesítményt hoztak, amiben a jegybanki kamatemelések is szerepet játszottak. A nyári hónapok stagnálást, illetve csekély erősödést eredményeztek, egyedül az őszi hónapokban élénkült fel a piac. Novemberben már 4 százalékkal nőtt az alapok vagyona, ami az állampapírpiacon bekövetkező hozamesés, a részvénypiacok erősödése, illetve az ennek eredményeként felgyorsult pénzáramlás számlájára írható.
Továbbra is kedvezőtlen tendencia, hogy a magánszemélyek inkább a biztonságos alapokat keresik. Noha az éves hozamokat nézve a kötvényalapok teljesítettek a legjobban (10 százalék körüli megtérülés egy év alatt), ebben nagy szerepe volt a november-decemberi, összesen 100 bázispontos kamatvágásnak - mutatnak rá a piaci szereplők. A részvényalapok 2002-ben sem mutattak fel jelentős fellendülést: a BUX ugyan 10 százalékot erősödött, ám ez csak néhány részvénynek, s néhány kereskedési napnak köszönhető. Éppen ezért a részvényalapok többsége - mivel egy papírba maximum tőkéjük 10 százalékát tehetik - ezt a hozamot nem tudta biztosítani. A nemzetközi részvény- és kötvényalapok a kedvezőtlen tőzsdei folyamatok, illetve az erősödő forint miatt szintén rosszul teljesítettek, így érthető, hogy a hazai befektetők körében sem voltak népszerűek ezek az alapok. Az erős forint és a viszonylag magas kamatszint továbbra sem teszi vonzóvá a külföldi befektetéseket - jegyezte meg a Bamosz elnöke. Bár megjelentek Magyarországon a külföldi alapkezelők alapjai is, a hazai befektetők érdeklődését ezek sem keltették fel, ami 2002-ben jó döntésnek bizonyult.
Az alapokban lévő vagyon impozáns bővülése mellett az idei év kedvező folyamatai közé sorolható az új típusú alapok létrehozása is - hangsúlyozta Fatér Gyula. Ezek közül kiemelkedik az "alapok alapja" konstrukció. Ezek az úgynevezett esernyőalapok, amelyek létrejötte többségében annak köszönhető, hogy az alapkezelők az eddig nem gazdaságosan működő nemzetközi részvényalapjaikat átalakították. Az új konstrukció nagy előnye, hogy külföldi alapok jegyeinek vásárlása kisebb költséggel jár, mint az egyedi külföldi részvények vétele. Az idén nőtt az ingatlanalapok száma is, az eddigi háromszereplős piac további három - köztük egy nemzetközi ingatlanbefektetési alapokba fektető - alappal bővült, ráadásul újabbak érkezése várható jövőre.
Az alapok vagyonának két számjegyű növekedése jövőre is fennmarad - vázolta fel a jövőképet Fatér Gyula, aki szerint a befektetési alapok lakossági megtakarításon belüli aránya elérheti a 10 százalékot. A kamatcsökkenés ugyanis véleménye szerint még nem ért véget, ami az állampapí-rok hozamában is lecsapódik. S a várakozások alapján 2003-ban talán már a részvénypiacok is élénkülést mutatnak. Szerinte jövőre bővülhet az ingatlanalapok jelenlegi 2 százalékos piaci részesedése is, és felbukkanhatnak a színen az indexkövető, illetve származékos alapok is.
