Újabb jegybanki kamatcsökkentés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piac meglepetésére 50 bázisponttal, 9-ről 8,50 százalékra mérsékelte irányadó alapkamatát. Az elemzők korábban már több ízben jósoltak csökkentést, a monetáris tanács legutóbbi, december 2-i közleménye után azonban még az Európai Központi Bank kamatcsökkentése ellenére sem vártak újabb vágást az MNB-től.
Annak ellenére, hogy a piacot váratlanul érte a döntés, a forint árfolyama és az állampapírhozamok alig változtak. Ez azzal magyarázható, hogy a forint árfolyamára gyakorlatilag nem volt hatással a kamatvágás, a hozamokba pedig már régen beépült az 50 bázispont.
Az OÉT-ben kialkudott béremelések, úgy tűnik, nem befolyásolták a jegybankot mostani döntésében, annak ellenére, hogy legutóbbi közleményében erős kritikával illette azokat. A Mercer Human Resource Consulting most kiadott felmérése szerint a magyar versenyszférában 8 százalékos növekedés várható, az inflációt pedig 4,3 százalékra teszik.
Tóth Illés, a Budapest Economics kötvényelemzője szerint nehezen értelmezhető a jegybank monetáris stratégiája. A hivatalos indoklásban ugyanis nagy hangsúlyt kapott a forint árfolyamának erősödése, azonban az 50 bázispont aligha elég nemzeti fizetőeszközünk számottevő gyengítéséhez.
Sőt, a szakértő úgy véli, hogy a forint még akár erősíthet is, mivel a jegybank lépése azt az üzenetet hordozza magában, hogy lesz még kamatcsökkentés.
Barcza Györgyöt, az ING Bank elemzőjét nem érte váratlanul a központi bank lépése, bár ezzel valószínűleg kisebbségben van az elemzők között. A szakértő technikai elemzések alapján indokoltnak tartja a kamatvágást. A november 18-i csökkentést megelőző és a december 2-i döntés óta bekövetkezett árfolyammozgások ugyanis hasonló trendet követtek. Mindkét esetben egyértelmű forinterősödési trend volt tapasztalható, amire a jegybank kamatcsökkentéssel válaszolt. Amikor pedig december 2-án változatlanul hagyta alapkamatát, akkor ezt megelőzően egyáltalán nem volt egyértelmű a trend, sőt inkább forintgyengülést mutatott.
A piacon felvetődött az a magyarázat is, hogy a központi bank a politikai és vállalati nyomásnak is engedett némiképp. Az ilyen irányú találgatásokat azonban igyekezett eloszlatni az MNB, amely tegnap publikált egy tanulmányt a forint árfolyamának erősödése által kiváltott gazdasági hatásokról és azok lehetséges körülményeiről.
Ebben az elemzésben az MNB világosan kifejti, hogy a vállalatok versenyképességének romlásában nagyobb szerepet játszott a béremelés, mint a nominális árfolyam-emelkedés. A tanulmány szerint a 2001. májusi sávnyitás óta a versenyképesség romlásáért 40 százalékban a nominális árfolyam felértékelődése, míg 60 százalékban a fajlagos bérköltségek emelkedése tehető felelőssé.
