Tévhitek és tények a Budapesti Értéktőzsde likviditásáról címmel tartott tegnap sajtótájékoztatót Jaksity György, a BÉT elnöke. Az apropót az adta, hogy a tőzsde szerint néhányan vészharangot kongattak a hazai piac jövőjével kapcsolatban.

A BÉT jelentéktelen likviditásáról szóló vélekedéseket azzal cáfolta Jaksity György, hogy a tőzsde forgalma versenyképes a hasonló méretű EU-piacokkal és meghaladja a térség országainak likviditását. Utóbbira ugyanis a kapitalizáció forgási sebessége a legmegfelelőbb mutatószám, ez alapján pedig (most éppen 50 százalék alá esett, de volt 100 százalék felett is) például Hongkong, Varsó és Athén is utánunk következik. Téveszmének minősítette az elnök azt a széles körben vallott nézetet is, mely szerint a budapesti piacon nincs elég kínálat, a ténylegesen kereskedhető részvények köre szűk. Jaksity szerint a magas piaci koncentráció máshol is jellemző, a kis kapitalizációjú cégek pedig soha nem lesznek a külföldiek célpontjai. Ezek a hazai befektetők célpontjai lehetnének (csakúgy, mint Lengyelországban), akik viszont ezt még nem aknázzák ki.

Cáfolta a tőzsdeelnök azt a vélekedést is, mely szerint a hazai cégek iránt nagyobb érdeklődés mutatkozna, ha külföldön jegyeznék őket. Az érdeklődők ugyanis, ha akarják, megtalálják őket Budapesten is, ahol ismert cégnek számítanak, kint viszont csak egy papír a sok közül. Erre jó példa a Matáv esete, melynek csak 6 százalékban folyik a kereskedése New Yorkban. Jaksity György szerint az EU bővülése után is még sokáig megmaradhatnak a nemzeti tőzsdék. A BÉT-en jelenleg modern kereskedési rendszer és magas transzparencia várja a befektetőket. A likviditás növelése érdekében a market-makeri rendszer valószínűleg nem válna be, ellenben gondolkodik a BÉT a napon belüli fixinges szakaszok bevezetésén. (ÁG)