Az aranybányák drágulást várnak
Az Irak elleni háborús készülődés továbbra is 350 dollár, azaz hatéves csúcs körül tartja az arany troy unciánkénti árát, amely a harcok elindulásával még erősödhet (1 troy uncia 31,1 gramm). Ám a háborús felártól függetlenül is egyelőre inkább drágulással számolnak az aranybánya-társaságok, amelyek szerint még nem elég magasak a tőzsdei jegyzések a kínálat bővítéséhez. Így az idén még várhatóan nemcsak a globális termelés szűkül, hanem a bányák fedezeti (a jövőbeni termelésük terhére történő) eladásai is tovább csökkennek. Az aranykereslet ugyanakkor bővülhet, nem utolsósorban a fellendülő kínai befektetői érdeklődésnek köszönhetően.
Kína aranyszükséglete minden bizonnyal növekszik a piaci liberalizáció nyomán, és hoszszabb távon megelőzheti akár az éllovas Indiáét is. Ez utóbbi aranyvásárlásai 2001 végén ugyan már elérték az évi 720-730 tonnát, ám alighanem ez volt a tetőzés, különös tekintettel a markáns világpiaci drágulásra. Kína 2001. évi fizikai arany iránti igényét csak 205,6 tonnára becsülte az Aranyvilágtanács, de hongkongi elemzők szerint ez a továbbiakban könnyen elérheti, sőt túllépheti a 400 tonnát.
Alig három hónappal a sanghaji aranytőzsde tavaly októberi megnyitását követően ugyanis újabb liberalizációs jogszabály előkészítéséről érkezett hír Pekingből. Ez a jövőben magánszemélyeknek is megengedi, hogy arannyal kereskedjenek Sanghajban a 108 tőzsdetag valamelyikének közreműködésével - jelentette a Reuters. Mindez a világpiacra is lényeges hatást gyakorolhat, hiszen a kínai befektetők aranykereslete feltehetően meghaladja majd a helyi bányák jelenleg 180-190 tonnára becsült éves termelését. Ezt az elemzői várakozást erősíti, hogy a kínai nagyvárosokban a múlt hónapban már hosszú sorok kígyóztak az ékszerüzletek előtt, amelyek - több mint ötven éve először - rúdaranyat kínáltak eladásra piaci áron.
