BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csúcsról visszakoztak az olajárak

A nyersolajárak új kétéves csúcsokra emelkedtek január első napjaiban a közeli iraki háborúval, illetve a venezuelai kínálat normalizálódásának elhúzódásával kapcsolatos spekulációk nyomán. A lendület mindazonáltal tegnap megtört, miután az OPEC és Oroszország egyaránt a kínálatbővítés lehetőségét hangoztatta.

A december végi gyengülés után az új év első napjaiban friss lendületet vett a nyersolaj világpiaci ára, újabb csúcsokat elérve. Az amerikai készletek ugyanis a vártnál nagyobb mértékben csökkentek karácsony hetében, és továbbra sincs jele a venezuelai olajtermelés közeli normalizálódásának.

Az USA kereskedelmi nyersolajkészletei 9,1 millió barrellel apadtak a december 27-én végződött héten, és már alig haladják meg az októberi, 26 éves mélypontjukat. Ebben a csökkenésben komoly szerepet játszott a venezuelai nyersolajszállítások elapadása.

A dél-amerikai országban immár a hatodik hetébe lépett a Hugo Chavez elnök lemondatása végett szervezett általános sztrájk, amely nyomán erősen visszaesett az olajkitermelés és az -export. A sztrájkolók helyettesítésére tett kísérletek is kudarcot vallottak eddig. A helyi állami olajtársaság, a Petroleos de Venezuela (PdV) jelenleg csak mintegy napi 600 ezer barrel olajat tud termelni a novemberi 3 milliós átlaggal szemben. A társaság elnöke ezért részben a külföldi fuvarozócégeket vádolja, miszerint azok biztonsági okokból nem engedik meg a venezuelai kikötést a tartályhajóiknak. Márpedig ez behatárolja a termelést, hiszen véges a kikötői tárolók kapacitása. A fuvarozók szerint viszont megfelelő kínálat híján csak idő- és pénzpazarlás lenne odaküldeni a hajókat.

Így vagy úgy, Venezuela olajkivitele mintegy 81 százalékkal zsugorodott decemberben a novemberi szinthez képest, sőt, a világ ötödik legnagyobb olajszállítója a napokban már maga is benzinimportra szorult. A hivatalos helyi optimista nyilatkozatok ellenére az elemzők erősen kétlik, hogy a kivitele rövid távon lényegesen emelkedhessen. Ugyanis még a sztrájk befejezése után is várhatóan hónapokra lesz szükség ahhoz, hogy a latin-amerikai OPEC-tag termelése elérje a szokásos szintet.

Közben pedig tovább érlelődik a másik nagy OPEC-termelő, Irak elleni katonai akció. Washingtonban ugyan még nem határoztak a támadásról, ám a Perzsa-öbölben tartózkodó mintegy 40 ezer amerikai katonához hamarosan több mint 20 ezer brit csatlakozik. Az iraki vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek után kutató ENSZ-ellenőröknek január 27-éig kell jelentést tenniük, de kérdés, hogy ehhez zavartalanul be tudják-e fejezni a tevékenységüket. Szaddám Huszein elnök tudniillik nyíltan kémkedéssel vádolja őket, és készül a háborúra.

A jövőbeni kínálati zavarokkal kapcsolatos spekulációk nyomán elindult újabb erős tőzsdei árgalopp tegnap csak arra a hírre vett fordulatot, hogy a két vezető termelő és exportőr, Szaúd-Arábia és Oroszország kész együttműködni a világgazdasági fejlődési kilátásokat is immár elbizonytalanító magas világpiaci árak mérséklése és a kínálati zavarok elkerülése céljából. Oroszország tavaly már 9 százalékkal növelte - 379,6 millió tonnára, azaz átlagosan napi 7,59 millió barrelre - nyersolajtermelését, és az idén 11 százalékos bővítést tervez.

Az olajtőzsdei szereplők izgalmát csillapította az OPEC új katari elnökének vélekedése is, miszerint a kartell napi kínálata, a folyó egyeztetések eredményeként, akár egymillió barrellel is nőhet a hónap második felében. Ebből félmilliós bővítés szinte már biztosra vehető, amennyiben a szervezet komolyan gondolja a már régebben elfogadott (igaz, nem hivatalos) ár/mennyiség mechanizmusát.

Az OPEC-olajok barrelenkénti jelzőára (árkosara) ugyanis pénteken 30,83 dollárra emelkedett, azaz immár a 13. kereskedési napon folyamatosan meghaladta a 22-28 dolláros célsáv felső határát. A fenti piaci tényezők ismeretében nagy a valószínűsége annak, hogy ebben a helyzetben egyhamar nem is lesz gyökeres változás. Márpedig ha húsz egymást követő kereskedési napon 28 dollárnál drágábbak az OPEC-olajok, akkor a szervezet összkínálata rendkívüli miniszteri értekezlet nélkül is napi 500 ezer barrellel emelhető. Persze ez sem kötelező, mint arra tavaly ősszel már volt példa. Ám egyrészt akkor az árszint még jóval alacsonyabb volt, másrészt Venezuela még "gőzerővel" termelt, lényeges szerepet játszva a szervezet markáns kvótatúllépésében.

Az OPEC napi összkínálata (Irakkal) együtt közel 2,1 millió barrellel - 25 millió alá - csökkent decemberben a Petrologistics becslése szerint. Ezen belül a 10 kvótakötelezett tag napi termelése 22,66 millió barrel volt, így a túllépés mértéke 2,9 millióról 970 ezerre szűkült.

A februári szállítású északi-tengeri brent barrelenkénti ára hétfő reggel megközelítette a 31 dolláros szintet, amire két éve nem volt példa. A múlt héten a New York-i tőzsdén a WTI nyersolaj ára még a 33 dollárt is átlépte. Ám tegnap délelőtt Londonban már több mint fél dollárral mérséklődött a határidős árszint.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.