Lecsúszóban a nyersolajárak

A londoni olajtőzsdén tegnap délelőtt folytatódott az Európában és egyre inkább a világon is meghatározó nyersolajkeverék, az északi-tengeri brent árcsökkenése. A februári jegyzések barrelenkénti ára átmenetileg csaknem egy dollárral esett, és még kora délután is jóval a 30 dolláros lélektani határ alatt maradt.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC ugyanis várhatóan napi 1-2 millió barrellel növeli termelését január második felében az egyik meghatározó tagországa, Venezuela kieső nyersolajszállításainak pótlására. A felső határ egymillió barrellel magasabb a korábbi nyilatkozatokban elhangzottakénál. A kartelltagok között még folyik az egyeztetés, ám a legújabb hírek szerint a szervezet és egyúttal a világ kiemelkedően vezető olajszállítója, Szaúd-Arábia támogatja a nagyobb bővítést. Ez persze teljesen érthető, hiszen az OPEC-en belül a sivatagi királyságnak van a legtöbb mozgosítható kapacitástartaléka. (Rajta kívül még az Egyesült Arab Emírségek olajágazata képes gyors, érdemleges termelésnövelésre.)

Miután Venezuelában nem várható egyhamar a sztrájk miatt kialakult válsághelyzet maradéktalan felszámolása, és az OPEC-olajok barrelenkénti jelzőára továbbra is jóval a 22-28 dolláros célsáv felett mozog, így nagy valószínűséggel létrejön a kartelltagok közötti egyezség a kínálat jelentős növeléséről. Az, hogy ez ténylegesen mekkora lesz, az nemcsak a konkrét mennyiség megnevezésétől függ majd. Egyelőre ugyanis még nem világos, hogy a szóban forgó többletet a jelenlegi hivatalos kvótákhoz vagy a tényleges termeléshez képest értik-e. A kartell tíz kvótakötelezett tagjának napi átlagos termelése ugyanis decemberben mintegy 335 ezer barrellel elmaradt az elmúlt napokban életbe lépett új összkvótától, legalábbis a PetroLogistics korai becslése szerint.

Az OPEC szakminiszterei a legutóbbi (december 12-i) soros ülésükön már megegyeztek, hogy január elsejétől 1,3 millió barrellel felemelik a szervezet napi termelési összkvótáját, ám a tényleges kínálatot akkor még mintegy 1,7 millióval csökkenteni kívánták a kvótafegyelem erősítésével. Arra számítottak ugyanis, hogy a venezuelai termelés gyorsan normalizálódik, és nem kerül veszélybe a világpiaci kereslet-kínálati egyensúly. A kartell nyilatkozói még néhány hete is úgy vélték, hogy inkább túlkínálat van, és a tőzsdei olajárak lendületét csak az Irakkal kapcsolatos háborús felár táplálja. Ám azóta kiderült, hogy mégiscsak szükség lesz az OPEC-tartalékok részbeni mozgósítására. Norvégia, a világ harmadik legnagyobb nyersolajexportőre jelenleg teljesen kihasználja termelőkapacitásait, így nem tudja a napi 3,2 millió barrel körüli kínálatát tovább bővíteni. Maradéktalan és főleg gyors pótlásra a második számú exportőr, Oroszország sem lesz képes, hiszen a téli időszakban kivitele rendszerint visszaesik a szállítást nehezítő mostoha időjárási viszonyok miatt.