Nem minden papsajt
Az elmúlt héten számos külföldi befektető a forint árfolyamsávjának eltolására spekulálva támadást intézett a hazai árfolyamrendszer ellen. A jegybank azonban, mint ismeretes, intervencióval és kamatcsökkentéssel válaszolt, világossá téve, hogy a jelenlegi sávhatárok fenntartását támogatja. Hasonló elszántsággal védte a status quót a kormányzat is. Részben azért fordulhatott elő, hogy a külföldi tőke ily mértékben félreértelmezte a helyzetet, mivel hazánkat sokan továbbra is a regionális sémák alapján ítélik meg.
Az elmúlt években mind Szlovákia, mind pedig Cseh- és Lengyelország átélt hasonló időszakot - mondta lapunknak Barcza György, az ING Bank elemzője. Elsőként a lengyel devizának szavaztak bizalmat a befektetők, aminek következtében a zloty 1997 után folyamatos erősödésnek indult. A lengyel jegybank az akkor még meglévő árfolyamsávok kiszélesítése mellett döntött: a zloty mozgásterét az árfolyamközéphez mért +/- 2,5 százalékról több lépcsőben +/- 15 százalékra növelte. Eközben a sávon belül is folyamatosan interveniált. A sávszélesítési döntéseket követően a zloty jellemzően gyengülni kezdett, rövid időn belül azonban ismét erősödő pályára állt. A sávot végül 2000 áprilisában törölték el, az elmúlt két évben a lengyel deviza már nem tudta tartani korábbi erős árfolyamát.
A cseh koronát a tavalyi év első felében érte a támadás - mondja az elemző. A cseh fizetőeszköz irányítottan lebegő árfolyamrendszerű, a jegybank az árfolyamcél tartása érdekében ebben az időszakban többször interveniált. A jelentős mértékű euróvásárlás következtében a jegybanki tartalék szintje a januári 14,6 milliárdról júniusig 21 milliárd euróra emelkedett. Az erősödés megakadályozása érdekében az alapkamatot is csökkentették, annak 2,75 százalékos szintje nem érte el az EKB akkori, 3,25 százalékos irányadó rátáját. A befektetők közel félévi vásárlás után pártoltak el a koronától, elsősorban az országba áramló FDI csökkenése és a fizetési mérleg hiányának megnövekedése miatt.
A tavalyi szlovák korona melletti támadás már ennél is rövidebb ideig, mindössze három napig tartott. Az ország külkereskedelmi mérlegének magas hiánya miatt a kormányzat a gyengébb árfolyamot támogatta, így a szóbeli mellett tényleges intervencióra is sor került. Pár nap alatt a szlovák jegybank 2 milliárd euró nagyságrendben adott el a koronából, az alapkamatot pedig 8,25-ról 6,75 százalékra mérsékelte.
Tanulságként a közeli államok történetéből elsősorban az szűrhető le, hogy a befektetők, tanulva a korábbi esetekből, országról országra egyre rugalmasabban és gyorsabban reagáltak. A múlt hetihez hasonló veszteséget a spekulánsok egyik országban sem könyveltek el, a csehek esetében még nyertek is a befektetésükön. Volt időszak, amikor az euró árfolyama 30 korona alá csökkent. Minden valószínűség szerint hazánk esetében is bíztak abban, hogy Lengyelországhoz hasonlóan a magyar pénzügyi vezetés módosítja majd az árfolyamrendszert. (LGA)
