BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyertes a költségvetés

A következő másfél-két évben marad a jelenlegi árfolyamrendszer - közölte László Csaba pénzügyminiszter. A gyengébb forint és az alacsonyabb kamatok kedveznek a vállalkozásoknak és a költségvetésnek. A jegybank, amely nyert a múlt heti devizatranzakciókon, pénteken már vásárolt is forintot, de kamatot is kész emelni, ha a túl gyenge forintárfolyam veszélyeztetné az árstabilitást.

Az elmúlt napok gazdaságpolitikai lépései a jegybank és a kormányzat közötti szoros operatív együttműködés keretében, folyamatos konzultáció mellett születtek - mondta László Csaba pénzügyminiszter a Világgazdaságnak. A spekulánsok nem vették komolyan a gazdaságpolitika kijelentéseit a változatlan árfolyamsávról, ezért most komoly veszteségeket szenvedtek - értékelt László, aki nagy esélyt lát arra, hogy a forró tőke jó ideig nem próbálkozik újra a forint melletti támadással. Az árfolyamrendszert legközelebb 18-24 hónap múlva alakíthatják át, de nem biztos, hogy az eurózónába való belépés előtt meghirdetett árfolyamsáv eltérne a jelenlegitől - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

A kereskedés pénteken már valóban jóval kevésbé volt hektikus, amibe az is belejátszott, hogy a forintpiacon újra vevőként jelent meg a jegybank. Ezzel nem csupán árfolyamnyereséget realizált, de - a délelőtti jelentős ingadozás után - a 245 forint/euró körüli szinten stabilizálta az árfolyamot, így nem hagyta, hogy túlreagálja a piac a csütörtöki sikertelen spekulációs támadást. Az MNB-nek bőven van forrása a fordított intervenciónak is értelmezhető lépésre, hiszen a híresztelések szerint összesen mintegy 5 milliárd euró értékben adott el forintot szerdán és csütörtökön, jelentősen növelve valutatartalékait. A három nap összességében nem okozott veszteséget, hiszen a jegybank a sterilizációs módszer megváltoztatásával jelentősen csökkentette a kamatveszteségeit (lásd másik cikkünket a spekuláció hátteréről), a felhalmozott tartalékon pedig a gyengébb árfolyamon való értékesítéskor nyereséget könyvelhet el. Igaz, technikailag a pozitív szaldó nem kerül be a költségvetés számai közé - mondta László Csaba -, hiszen az árfolyamváltozásból származó számviteli nyereség a jegybank úgynevezett kiegyenlítési tartalékába kerül.

A korábbi szintnél alacsonyabb kamat- és árfolyamszint segíti a vállalkozások fejlődését, és olcsóbbá vált a költségvetési hiány finanszírozása is, az inflációs cél pedig így is teljesíthető - mondta László Csaba. (A kamatszint minden egyszázalékos, tartós csökkenése 20-30 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek, az államadósság-kezelésre fordított kiadások csökkenésén keresztül.)

Kérdés, hogy a jegybank osztja-e a pénzügyminiszter inflációs célra vonatkozó megállapítását. Járai Zsigmond MNB-elnök csütörtökön úgy nyilatkozott, a jegybank arra is fel van készülve, hogy hamarosan kamatot kell emelnie, ha esetleg inflációs céljaival nem összeegyeztethető árfolyamszint alakulna ki. Abban egyébként Járai és László egyetért, hogy a korábbinál nagyobb árfolyam- és kamatingadozásra számíthatunk. Igaz, piaci elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy optimális esetben a jegybank a felhalmozott euróval végzett nyíltpiaci műveletekkel is stabilizálni tudja a helyzetet, bár ehhez a piaci szereplők gyors megnyugvása is szükséges.

Továbbra sem tartom szükségesnek megváltoztatni a költségvetési finanszírozásra vonatkozó terveinket - mondta László Csaba arra reagálva, hogy a piacon felmerült, a jelenlegi helyzetben a Pénzügyminisztérium esetleg mégsem az egymilliárd eurós deviza-hitelfelvételt választja. Hosszú távú finanszírozási döntést nem alapoznánk egy forró tőke által előidézett helyzetre - indokolt a pénzügyminiszter.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.