Nyugdíjpénztári lehetőségek
A nyugdíjpénztárak piacának progresszív növekedése visszaállhat 2003-ra, köszönhetően a korábbi szabályozási elvekhez történt visszatérésnek. A középtávú növekedést az újonnan belépő pályakezdők és a pénztári tagok jövedelmi helyzetének alakulása befolyásolja - állapítja meg a Central European Banker (CEB), a Magyar Külkereskedelmi Bank és az EastWest Management Institute budapesti irodájának közös tanulmánya.
A 15-39 éves, gazdaságilag aktívak jelenleg 81 százaléka magán-nyugdíjpénztári tag, további 9 százaléka élhet még a belépés lehetőségével. Többségük önkéntes pénztári taggá is válik, ezért az önkéntes kasszáknak is jók a növekedési kilátásai. A magánnyugdíjpénztáraknál a gyarapodás motorja - a pályakezdők számára kötelező tagság miatt - a munkaerőpiacra újonnan belépő mintegy 80 ezer fiatal és az a potenciálisan érintett 160 ezer 30 év alatti, aki élhet az újbóli belépés lehetőségével.
Az elkövetkező években a magán- és az önkéntes pénztári ág egyenletes vagyongyarapodása várható. A magánpénztári ág esetében az idei vagyongyarapodás magasabb lehet, ugyanis a nyugdíjjárulék 6-ról 7 százalékra emelésével minimum 16,5 százalékkal emelkednek a tagsági befizetések, amit kezdetben a nagyobb bérkiáramlás (2002-ről áthúzódó) hatása és a tagdíjfizetési plafon 20 százalékos felemelése is növel. Az idén 150 milliárd forint tagdíjbevétel várható, ami 28 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az önkéntes ágnál némi vagyonhullámzás is kialakulhat a gazdasági konjunktúra függvényében. Hosszú távon a vagyongyarapodásnak a jelenleg 35-40 évesek nyugdíjba vonulása vethet véget, ezt követően a be- és kifizetések egyensúlyba kerülhetnek. A magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári ág összesített vagyona 670 milliárd forint volt 2002 harmadik negyedéve után, ez a tavalyi évi várható GDP 4,1 százaléka. A szektor súlyát mutatja, hogy a háztartások nettó pénzügyi megtakarításának több mint 10 százalékát kezelik a pénztárak, szemben az 1998 végi 3 százalékkal. (FR)
