Orosz korlát a húsimportnak
Oroszországban a következő három esztendőben évi 1,05 millió tonnára szorítják le a baromfihús, 420 ezer tonnára a marha- és 450 ezer tonnára a sertéshús importját German Gref miniszterelnök-helyettes hétfői bejelentése szerint. Baromfiból ez abszolút beviteli plafont jelent, míg a másik két húsféleség esetében büntetővámmal veszik el a kereskedők kedvét a kvótán felüli szállításoktól.
Ezek mindazonáltal enyhébb korlátozások az eredetileg tervezettnél, mert az orosz kormány el akarja kerülni a belföldi árak nagyobb arányú emelkedését. Ezért egyrészt nagyobbak a kedvezményesen bevi-
hető mennyiségek, másrészt nem változtatják a vámtarifákat az egyes kvótákon belül. (A moszkvai agrártárca korábban 750, illetve 340 ezer tonnára kívánta szűkíteni a baromfi- és sertéshúsbevitelt a helyi termelési kedv serkentése végett.)
A baromfihús importilletékét a vámérték 25 százalékában, de kilogrammonként legalább 0,22 euróban határozzák meg. A marha- és sertéshús esetében a vám egységesen 15 százalékos, ám a minimális érték különböző: kilogrammonként legalább 0,15, illetve 0,25 euró lesz. A kvótán felüli mennyiséget marhahúsból 60 százalékos, de kilogrammonként nem kevesebb mint 0,6 eurós vám sújtja. A sertéshúsok esetében a büntetővám 80 százalékos, illetve kilogrammonként legalább 1,06 euró lesz.
A még Mihail Kaszjanov miniszterelnök aláírására váró intézkedések három hónappal a hivatalos lapban való megjelenés után lépnek életbe, így várhatóan csak a második negyedévtől éreztetik majd a hatásukat.
Oroszország tavaly 475,6 ezer tonna friss és fagyasztott marhahúst, továbbá 398,2 ezer tonna sertés-, valamint közel 1,4 millió tonna baromfihúst importált. A hivatalos moszkvai indoklás szerint azért határozták el most a bevitel általános korlátozását, mert 2002 első felében az orosz baromfihús-fogyasztásban immár 58 százalékra (az 1999. évi 23-ról) nőtt az importáru részaránya, komolyan veszélyeztetve a belső termelést. Ám az elemzők szerint az időzítésben döntő szerepet játszhatott az, hogy az EU-országok mezőgazdasági miniszterei néhány hete jóváhagyták az idei gabonakvótákról szóló brüsszeli javaslatot, amely elsősorban az olcsó orosz és ukrán búza dömpingbevitelének visszaszorítását célozza.
Eszerint a harmadik országok az idén 2 981 600 tonna gyenge és közepes minőségű lágybúzát exportálhatnak az EU-ba, tonnánként 12 eurós kedvezményes vámmal, kivéve azokat az országokat, amelyekkel - mint például a tagjelöltekkel - az EU különmegállapodásokat kötött már régebben. A világkvótából 572 ezer tonna az Egyesült Államoké és 38 ezer tonna Kanadáé. A kvótán felüli gabonabevitelre tonnánként 95 eurós vámot vetnek ki. Sörárpából 50 ezer tonna vihető be az EU-ba tonnánként 8 eurós, illetve további 300 ezer tonna 16 eurós vámmal. E kvótákon felül 93 euró marad a vám. Az unió később Oroszországnak 600 ezer tonnás egyéni kedvezményes búzakeretet kínált a világkvótán belül, de ezt a korábban évi ötmillió tonnás igényt támasztott moszkvai kormány kevesellte. (Ukrajna 3 millió tonnás búzakvótával lenne elégedett.) A brüsszeli importkorlátozási tervek hírére Moszkvában már december elején jelezték, hogy válaszlépéseket tesznek a közösség számára legérzékenyebb húskereskedelemben. Oroszország ugyanis jelenleg az EU legnagyobb exportpiaca - mintegy 50, illetve 33 százalékos részesedéssel - a marha- és baromfihúsból, és a sertéshúsból is a jelentősek közé számít.
Moszkva hasonló revánsokokból tavaly már az USA-ból származó baromfihús bevitelét is hat hónapi ideiglenes hatálylyal korlátozta. Washington ugyanis 2002 tavaszán büntetővámokat vezetett be számos külföldi, közöttük orosz acéltermékre. A hivatalos indoklás akkor egészségi és biztonsági veszélyeztetés volt. Ennek nyomán az amerikai baromfihús hányada 75-ről mintegy 55 százalékra esett vissza az orosz importban.
