Túl sok az elnök-vezérigazgató
Az Enron- és a WorldCom-botrány folyományaként ismét felerősödött azon törekvés az amerikai részvénypiacon, hogy függetlenítsék az igazgatóságot a menedzsmenttől. A Paul Volcker - a Greenspan előtti Fed-elnök - vezette pénzügyi vezetőket tömörítő Conference Board bizottság javasolni fogja, hogy válaszszák külön a vezérigazgatói és elnöki tisztséget a vállalatoknál. Ezáltal - véleményük szerint - elkerülhetőbb lesz, hogy gyakorlatilag egy ember vezesse a vállalatot. Az Egyesült Államokban ez gyakori esetnek számít, hiszen az S&P 500-ban szereplő cégek 80 százalékának elnök-vezérigazgató áll az élén. (A négy hazai blue chip közül csak a Richternél van különválasztva a két pozíció, míg a Molnál az elnök-vezérigazgató mellett működik másik vezérigazgató.)
Az elméleti érvek jól hangzanak, hiszen minden bizonnyal kevesebb visszaélésre ad lehetőséget egy ilyen függetlenebb vállalati struktúra, ezt azonban egyelőre nem lehet gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztani. Az elmélet szerint hatékonyabb költségpolitikát és sikeresebb növekedést biztosít a függetlenebb vállalati forma, a piaci megítélésből azonban ez nem következik.
Nem mutatható ki ugyanis korreláció azon cégek részvényeinek teljesítménye között, amelyeknél az elnöki és vezérigazgatói poszt elkülönül és amelyeknél nem. (VG)
