Január a befektetési alapok hazai történetének egyik leglátványosabb hónapja volt, s úgy tűnik, februárban sem torpant meg a befektetők lelkesedése. Január vége óta közel 41 milliárd forinttal, 1047 milliárdra gyarapodott a befektetési alapok vagyona, ami 4 százalékos bővülést takar, év eleje óta pedig már 12,5 százalékkal emelkedett az eszközértékük.

Persze az emelkedés nem volt előzmények nélkül, hiszen 2002 vége már jelentős felfutást hozott a kezelt vagyonban, amelynek hátterében a csökkenő hozamok húzódtak meg. Ezt a hatást erősítette fel január közepén az effektív kamatok 3,5 százalékra történt csökkentése, amely a banki betéti kamatok soha nem látott mélyrepülését okozta, előtérbe állítva az alternatív megtakarítási formákat, például az alapokat.

A pénzpiaci alapok záró nettó eszközértéke 18 százalékkal, az ingatlanalapok vagyona pedig 36 százalékkal bővült január folyamán, s hasonló tendenciát lehetett februárban is felfedezni. (Az ingatlanalapok értékelésénél persze figyelembe kell venni, hogy januárban vették először számba a Raiffeisen Ingatlanalapot.) A legnagyobb befektetési alap, az OTP Optima vagyona februárban 2,1 százalékkal, 473,6 milliárd forintra gyarapodott, a K&H Pénzpiaci Alap 14,6 százalékkal, 71,5 milliárdra, míg a Budapesti I. Állampapír Alap 4 százalékkal, 70,2 milliárdra. Közel 10 százalékos bővülést ért el a CA Pénzpiaci Alap, 35,9 milliárdra emelkedett nettó eszközértéke, míg a Raiffeisen Pénzpiaci Alapba 18,6 százalékkal több pénz áramlott, s 14,3 milliárdra bővült vagyonuk.

Az ingatlanalapok februárban is az érdeklődés középpontjában voltak, az Európa Ingatlanalap 8,062 milliárdos eszközértéke 12,2 százalékos növekedést takar. A Raiffeisen Ingatlanalap vagyona 24,8 százalékkal, 5,488 milliárdra nőtt, míg az OTP Ingatlanalapé 11,7 százalékkal, 5,794 milliárdra.