A fundamentumok továbbra is háttérbe szorulnak

Mozgalmasnak indult és a kiváró befektetői politikának köszönhetően viszonylag nyugalmasan zárult a március a hazai állampapír- és devizapiacon.

A február végi, a monetáris rend helyreállítását célzó MNB-döntés hatásai még a harmadik hónap elején is éreztették hatásukat. A kamatfolyosó visszaszűkítése és a kéthetes betétekre januárban meghatározott limit eltörlése reakcióra késztette a befektetőket, az átmeneti időszakban a rövid lejáratú állampapírokba szorult tőke egy része ismét a jegybankhoz vándorolt. Részben ennek is köszönhetően a hozamgörbe a rövid oldalon a hónap elején emelkedéssel nyitott. Az effektív kamatemelkedés a három évnél hosszabb lejáratok esetén nem éreztette a hatását.

Az első hetekben a visszarendeződési folyamat lezárultával az Európai Központi Bankra (EKB) terelődött a befektetői figyelem. Az eurózóna gazdasági állapotát látva többek mellett ekkor már Wim Duisenberg is újabb kamatcsökkentést sürgetett. A helyzet a piac számára egyértelműnek tűnt, a háttérben ugyanakkor korántsem volt teljes az összhang az egyes tagállamok között. A kamatszint mérséklését támogatók táborát erősítette Németország, ahol az alacsony infláció kellő teret biztosított a lazító lépésekhez, más államok azonban a gazdasági klíma átmeneti állapotára hivatkozva elhalasztották volna a döntést. Végül, jóllehet a piaci határidős árfolyamok egy 50 bázispontos mérséklést valószínűsítettek, ennek csak a fele, 25 bázispontos csökkentés valósult meg.

A régiónk országai közül több elemző elsőként a cseh jegybank válaszlépésére számított, ez azonban egyelőre várat még magára. A lengyel első bank azonban folytatta megkezdett politikáját, és március végén az elmúlt évben immáron tizedik alkalommal mérsékelte az ország irányadó kamatszintjét. A piac a megvalósult 25 bázispontos csökkentésnél többet is elviselt volna, a lengyel jegybank azonban ragaszkodik a kis lépésekben történő folyamatos mérséklés politikájához. Az MNB a kormánypolitikával teljes összhangban egyelőre nem tervez változtatást a hazai monetáris feltételeken. A hazai piac meglehetősen hoszszan árazta az EKB döntését, annak hatása az ötéves lejárattal bezárólag volt érzékelhető.

A hónap második felétől az iraki konfliktus vette át a befektetői döntésekben a fő szerepet. A hazai kötvénypiac az USA-ból érkező hírekre az európai keresletváltozással közel azonosan reagált. Ahogy a háború megindítása egyre biztosabbá vált, úgy tért vissza az élet a részvénypiacokra is: a befektetők átmenetileg a vállalati papírokat kezdték vásárolni, ami a kötvénypiacokon általános hozamemelkedést eredményezett. Ekkor még mindenki biztosra vette, hogy egy esetleges háború rövid idő alatt lezárul majd.

Az első iraki hírek azonban ezt a vélekedést hamar megváltoztatták, a befektetők pedig ettől kezdve kivárásra játszottak. A részvényárfolyamok ismét esni kezdtek, de nem tért vissza az élet a kötvénypiacokra sem. A magyar hozamok a hónap utolsó két hetében emelkedésnek indultak, napi 2-4 bázisponttal kúsztak feljebb szinte valamennyi lejáratra. Ettől a trendtől jelentősebb eltéréseket csak az aktuális ÁKK-aukciók, valamint az éppen lejáró kötvénysorozatok eredményeztek.

A megelőző hónapokhoz mérten viszonylagos nyugalom uralkodott a forintpiacon is. A hazai deviza árfolyama a hónap egészében az eurónkénti 244 és 246,5 forintos tartományban ingadozott, az előre jelzettnek megfelelően fokozott volatilitással. Jelentősebb elmozdulást csak a dollárral szemben mutatott, a hónap eleji 224 forintos árfolyamról az utolsó hétre 231 környékére gyengült, de a kurzus volt 234 forinton is. A folyamatot elsősorban az euró és a dollár erőviszonyában beálló változások irányították. A háborús bizonytalanság az európai devizának kedvezett, a támadások ténye pedig átmenetileg a dollárt támogatta.

Az elemzők azonban hoszszabb távon az európai fizetőeszköz sikerét valószínűsítik, a március végi ismételt trendforduló is ezt látszik alátámasztani. A forint a közeljövőben a várakozások szerint az euróval szemben tartja jelenlegi 245 körüli értékét, a dollárral szembeni elmozdulásai pedig ennek megfelelően a két vezető deviza erőviszonyának változásától függnek majd.