Bankszektor: külföldi többség
A hazai bankszektor - a lakástakarékokkal, jelzálogbankokkal, az Eximbankkal és a Magyar Fejlesztési Bankkal együtt számított - alaptőkéje bő 420 milliárd forintra rúgott 2002-ben. Ebből közel 260 milliárd forintnyit közvetlenül külföldi tulajdonosok jegyeztek, de természetesen valódi arányuk - a csak közvetett módon jelen lévő külhoni részvényesek révén - sokkalta magasabb - derül ki lapunk összesítéséből.
A magyar bankszektorban jelentősebb tőkét befektetett 14 nemzet közül az osztrák tulajdonosok hozták Magyarországra - legalábbis ami a jegyzett tőkéket illeti - a legtöbb pénzt, együttesen mintegy 65 milliárd forintnyit. A német és a holland szakmai és pénzügyi befektetők egyaránt 38-38 milliárd, az Egyesült Államokból származó banktulajdonosok pedig 34 milliárd forintnyi összeggel vették ki részüket a részvényjegyzésekben. Az e négy országból származó tulajdonosok tehát az együttes jegyzett tőkét tekintve a magyarországi bankszektor jó 40 százalékát ellenőrzik. Belgium mintegy 30 milliárd forintnyira rúgó "jelenléte" elsősorban a Kereskedelmi és Hitelbankhoz kötődik.
Az osztrákok elsősége nem meglepő, hiszen jó pár ottani központú hitelintézet - így az Erste, a Raiffeisen vagy épp a Volksbank - dinamikusan terjeszkedik a közép-európai régióban, és elsődlegesnek tekinti a magyar ügyfelek megnyerését is. A képet azonban némileg árnyalja, hogy egyes itthoni pénzintézetek (24 milliárd forintot meghaladó tőkeerejét tekintve elsősorban a HVB) csak forma szerint vannak osztrák kézben, de tényleges tulajdonosuk német társaság.
Így valójában itthon a német intézmények számítanak a legjelentősebb bankbefektetőnek. Az osztrákokéihoz hasonlóan az általuk birtokolt hitelintézetek döntő többségénél - például a Commerzbank, a Deutsche, a Dresdner vagy éppen a Westdeutsche Landesbank - jellemző, hogy egyetlen németországi tulajdonos birtokolja száz százalékban a teljes társaságot (majdnem ugyanez a helyzet az említetteknél jóval nagyobb Magyar Külkereskedelmi Bank esetében is). A németek és az osztrákok egyaránt ott vannak a szakosított hitelintézetekben (Fundamenta, Lakáskassza-Wüstenrot) és jelzálogbankban is (HVB Jelzálogbank).
Ugyancsak kizárólagosságra törnek az amerikai szakmai befektetők, akik gyakorlatilag a Citibank és a Budapest Bank egészét ellenőrzik. Mellettük még néhány jelentős amerikai alap rendelkezik kisebb-nagyobb tulajdonhányaddal itthon. Nem ez a helyzet viszont a nemzetek sorában negyedik Hollandiával, amelynek intézményei egyedül - a pár éve jelentős fiókleépítést végrehajtó - ING Bankban kizárólagos tulajdonosok. Emlékezetes: korábban ugyanez volt a helyzet az ABN Amro Bankkal is, ám ennek utódát, a Kereskedelmi és Hitelbankot ma többségében a belgiumi központú KBC birtokolja.
Csak első látásra meglepő, hogy a befektetők sorában ötödikek a luxemburgban bejegyzett cégek. Világos azonban, hogy a hercegség olyan pénzügyi központ, amelyben más országokbeli intézmények szívesen létesítenek leányvállalatot, amely azután tovább terjeszkedik. Emiatt például a luxemburgi tőke jelentős részét valójában olasznak kellene minősíteni.
Meglepően alacsony a francia tőke (számításaink szerint mindössze 9 milliárd forintnyira rúgó) jelenléte. Úgy tűnik, a gall befektetők itthon egyelőre elsősorban a vállalati üzletág iránt érdeklődnek (BNP Paribas, Credit Lyonnais), és a lakossági oldalon csak az áruhitelezésben látnak fantáziát (Credigen, Magyar Cetelem). Ennek kapcsán érdemes megjegyezni: spanyol, portugál vagy éppen skandináviai befektetők gyakorlatilag nincsenek jelen a magyar bankpiacon, noha ezekben az államokban is akadnak komoly szakmai intézmények. Szintén szemet szúró a brit befektetők közömbössége hazánk iránt. Az angolok a magyar bankszektorral összevetve még a hazai biztosítási piacba is jóval többet fektettek be (pár évvel ezelőtt, amikor a brit CGNU-csoport megvette az ABN Amrótól a Mébit Biztosítót), míg itthon legföljebb pár száz millió forinttal vannak jelen.
Ami Ázsiát illeti, teljességgel hiányoznak a magyar piacról a japán befektetők, és tavalyig a kínaiak sem voltak itt: a Bank of China hivatalos startja ez évre esett. Annál hangsúlyosabb Dél-Korea és Malajzia szerepe itthon: e két állam intézményei és magánszemélyei együttesen mintegy 10 milliárd forintnyi magyar bankrészvényt jegyeztek ténylegesen, egyebek közt az IC, KDB és a Hanwha Bankban. Feltehetőleg ekkor mértékű lehet a (közvetett és közvetlen) orosz befektetői volumen is, az Általános Értékforgalmi Bank révén.
A kisebb, legfölebb 1-2 milliárdos "banktortaszeletet" kihasító államok, például Brazília vagy Törökország többnyire általában csak egyetlen hazai pénzintézetben (a brazil San Paolo például az Inter-Európa Bankban) vannak jelen, s részvényarányuk miatt általában kisebbségbe szorulnak más tulajdonosokhoz képest.
