Bankhitel helyett kötvényaukciók
Megvonva az első negyedév mérlegét, a vállalati kötvénypiacról megállapítható: a cégek világszerte 729,6 milliárd dollár értékben bocsátottak ki kötvényeket, ami 17 százalékkal nagyobb volument jelent, mint a megelőző év azonos időszakának teljesítménye, de magasabb érték az elmúlt négy év bármelyikében tapasztaltnál. Az európai társaságok tengerentúli társaikat megelőzve - a banki kölcsönökkel együtt - összesen 469,3 milliárd dollár értékben gyűjtöttek friss forrásokat, míg ugyanez az érték az észak-amerikai cégek esetében 384,1 milliárd dollár lett. A két kontinens együttes forrásigénye a világ egészének 86 százalékát tette ki. A befektetési bankok által együttesen zsebre tett díjak összege elérte az 5,2 milliárd dollárt.
A forrásgyűjtési hullám szinte közvetlenül az évfordulót követően kezdődött. Január közepe táján már jelentkeztek az első óriás tranzakciók, a hullám februárban tetőzött, márciusra pedig nagyjából le is nyugodott a piac. A teljesítmény csúcsát jelentő másfél-két hónapos időszak azonban minden várakozást felülmúlt.
A vállalati kötvénykibocsátás szerfeletti népszerűségét több tényező is indokolja. Egyrészről a gyenge gazdasági konjunktúra hosszú ideje nyúzza a társaságokat, jelentősen rontva azok jövedelmezőségét. Ebből következően azon túl, hogy a létező legtöbb ponton igyekeznek lefaragni a költségeikből, pótlólagos forrásigényük is jelentős mértékben megemelkedett. A részvénykibocsátáson keresztül történő tőkésítésnek mind a mai napig nincsenek meg a szükséges piaci feltételei, a kamatszint azonban a legtöbb országban több évtizedes mélyponton áll. A vállalatok fordulhatnának bankjaikhoz újabb kölcsönökért - mint ahogy többen tették is ezt -, de mind a pénzintézet, mind pedig a vállalat jobban jár, ha a kötvénypiacon próbálkozik. Ezt a megállapítást a gyakorlat is alátámasztja, hiszen az év első negyedében minden egységnyi dollár hitelfelvételre 3 dollárnyi kötvénytranzakció jutott.
A befektetési bank számára egy kötvénykibocsátás körülbelül ötször nagyobb jövedelmet eredményez, mint egy azonos volumenű bankhitel megszervezése. Utóbbi esetében a pénzintézet nemritkán csak a hitelöszszeg után járó kamatokra jogosult, de az átlagos díj is mindöszsze 0,45 és 1 százalék közöttire tehető. Ezzel szemben a befektetési fokozatot el nem érő vállalati kötvénykibocsátásnál alkalmazott nyereséghányad átlagosan 2,25 százalékos. A hitelleveleken keresztül ráadásul a bank a kockázatát is jelentősen lecsökkentheti, hiszen a kötvények szinte bármikor értékesíthetők a kockázatmentes papírok által biztosítottnál magasabb hozamokra vágyó befektetőknek. Ezzel szemben a befektetési bankok a hitelösszegnek jellemzően 10 százalékát a könyveikben tartják. Az eszközeinek összértékét tekintve a világ második legnagyobb pénzintézetének számító JP Morgannek tavaly például olyan társaságok tartoztak, mint a WorldCom, vagy a Global Crossing. A Citigroup összesen 2,2 milliárd dollárt bukott az Enronéhoz hasonló vállalati csődökön. A társasági hitelek szervezése mindezek ellenére továbbra is jelentős súlyt képez a befektetési bankok tevékenységében, az ebből származó jövedelmektől való függőségük azonban számottevően csökkent.
A vállalatok pénzügyi vezetőinek szemszögéből tekintve a kérdést: a hosszú lejáratú kötvénykibocsátás a forrásteremtés szabadságát jelentheti. Könnyen előfordulhat, hogy a korábban hitelező bank a továbbiakban nem kíván ilyen szerepet vállalni, de az sem ritka jelenség, hogy a vállalatnak gondjai akadnak rövid lejáratú hitelleveleinek piaci értékesítésével. Az első negyedéves viszonyok között azonban már átlagosan 5,08 százalék hozam biztosítása mellett tudtak 10 éves időtávra forrást gyűjteni. Nem volt véletlen tehát az év eleji őrület.
A befektetési bankok közül a legjobb teljesítményt az 1100 milliárd dolláros eszközértékével a világ legnagyobb pénzintézeteként számon tartott Citigroup nyújtotta. A társaság egymaga a 729 milliárd dolláros vállalati kötvénypiac 9,1 százalékát felügyelte. Ennek ellenére mind a tengerentúlon, mind pedig Európában a második helyre szorult: előbbi társaságaitól összesen 402 millió dolláros bevételre tett szert 62,7 millió dolláros forrásteremtésével, de utóbbi vállalatai számára is 21,5 milliárd dollárnyi kibocsátást és összesen 13,1 milliárd dollárnyi bankhitelt szervezett. Az USA legnagyobb piaci szereplője a JP Morgan lett, öszszesen 70,1 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátással és hitelügylettel a háta mögött. Az európai győztes pedig a Deutsche Bank volt, amely összesen 40 milliárd dollárnyi forráshoz juttatta a vállalatokat.
