Kína a zöldenergiára, az amerikaiak az olajra és a földgázra tesznek
Az iráni háború még nem ért véget, de utána is sok idő kell majd ahhoz, hogy a globális energiapiac visszaérjen a korábbi állapothoz. A háttérben a világ két legnagyobb gazdasága is harcol a domináns szerepért: az Egyesült Államok a kőolaj-, földgáztermelés és az export növelésével, Kína pedig a zöldenergia területén elért előnyének a kihasználásával.
Kína ugyan a világ legnagyobb olajimportőre, de a többi országnál könnyebben átvészeli az iráni háború okozta energiaválságot és az egekbe ugró árakat, mert már az elmúlt húsz évben nagyobb figyelmet fordított a megújuló forrásokra, mint az Egyesült Államok. Ráadásul a biztonság kedvéért alaposan be is spájzolt olcsó orosz olajból, és a földrajzi közelség miatt gond nélkül folytathatja az importot Oroszországból.
A szén, a megújuló energiaforrások és a cseppfolyósított földgáz együttesen csökkentették a Közel-Kelettől való függőséget.
A szén melletti kitartás ráadásul még azzal a haszonnal is járt, hogy az országot nem sújtja a műtrágyahiány, mint a világ többi részét, mert a legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya, a karbamid előállításához meglehetősen egyedülálló módon erre a leginkább környezetszennyező fosszilis energiaforrásra támaszkodik.
Az Egyesült Államok azt akarja, hogy minél tovább tartson a fosszilis energia korszaka, a kőolajat és a földgázt külpolitikai és gazdasági nyomásgyakorló eszköznek tekinti. Ezt teszi Peking is, csak éppen a napelemekkel, akkumulátorokkal és elektromos autókkal, hogy kihasználja a megújulók terén kivívott globális vezető szerepét.
Kína és az Egyesült Államok is nagyot kaszál a válságon
Anyagilag egyelőre mind a két nagyhatalom jól jár. Elemzők szerint áprilisban rekordot dönthet az amerikai olajexport, miután a Hormuzi-szoros zárlatát leginkább megérző ázsiai vevők az Egyesült Államokból is igyekeznek beszerezni.
Kína pedig már márciusban rekordot döntött: 26 milliárd dollár értékben exportált akkumulátorokat, napelemeket, elektromos autókat és egyéb tiszta energetikai termékeket a londoni székhelyű Ember energetikai kutatóintézet jelentése szerint.
Ez 38 százalékkal volt magasabb a februári és 70 százalékkal az egy évvel korábbi összegnél.
A teljes exportból 10 milliárd dollárt tettek ki az akkumulátor-rendszerek, amelyeknek 43 százalékát Európába, 29 százalékát pedig Ázsia más országaiba szállították – emlékeztetett a Reuters oldalán megjelent elemzésében Gavin Maguire.
Az országok közül Németország volt a legnagyobb vevő márciusban 1,26 milliárd dollárral,
- az Egyesült Államok (823 millió dollár),
- Hollandia (635 millió dollár),
- Vietnám (597 millió dollár)
- és Ausztrália (595 millió dollár)
követte.
Kézzelfogható eredményekkel jár az átállás
A napelemrendszerek exportja 4,8 milliárd dollárra ugrott a februári 2,1 milliárdról – ez a CNN tudósítása szerint 68 gigawattot jelent. Ezen a területen Ázsia a legfőbb piac 43 százalékos részesedéssel.
„A fosszilis üzemanyagok árának hirtelen emelkedései tovább erősítik a napenergia térnyerését. A napenergia már a világgazdaság motorjává vált, és a fosszilis üzemanyagok jelenlegi áremelkedései miatt a fejlesztés még nagyobb sebességbe kapcsol” – írta a jelentésben Euan Graham, az Ember vezető elemzője.
Rekordot döntött az első negyedévben az elektromos autók kivitele is 140 százalékos éves növekedéssel és több mint 21 milliárd dolláros értékkel – ennek 45 százalékát pedig ismét Európa adta.
Az átállás kézzelfogható eredménnyel jár: az Ember elemzőinek becslése szerint
az elektromos járművek globális elterjedése tavaly körülbelül 1,7 millió hordóval csökkentette az olajfogyasztást.
Paradigmaváltás?
Az iráni háború okozta energiaválság ugyanis érzékelhetően felgyorsítja az átállást a tiszta energiára. „Nem egészen öt év alatt már a második fosszilistüzelőanyag-sokkot éljük át, az országunk számára egyértelmű a tanulság: a fosszilis tüzelőanyagok biztonságának korszaka lejárt, és el kell jönnie a tiszta energia biztonsága korszakának” – mondta például Ed Miliband brit energiaügyi miniszter.
Kínát pedig már nem csupán olcsó beszállítónak, hanem egyre inkább hosszú távú partnerként kezelik az energiaátmenetben.
„A kínaiak a legnagyobb befektetők a megújuló energiák és a tiszta technológiák terén. Vezető szerepet töltenek be azokban a technológiákban, amelyekre most szükségünk van az energiaátmenet elsajátításához” – emlékeztetett a Deutsche Wellének nyilatkozva Andrea Goldthau energia-szakértő, az Erfurti Egyetem Willy Brandt Közpolitikai Iskolájának igazgatója.
Kína gyakorlatilag megkerülhetetlen
Kína nem csupán szükséges, hanem gyakorlatilag megkerülhetetlen is, mivel az intelligens energiahálózatoktól kezdve a nap- vagy szélenergiáig semmi sem állítható elő kínai termékek, alapanyagok és alkatrészek nélkül, beleértve a ritkaföldfémeket is.
Kína ellenőrzi a fotovoltaikus elemek globális ellátási láncának mintegy 80 százalékát, de egyes alágazatokban, például
a szilíciumlapkák gyártásában meghaladja a piaci részesedése a 95 százalékot.
A globális szélturbina-gyártásban szintén megnőtt a szerepe az elmúlt években, a világ tíz vezető gyártója közül nyolc ma már kínai, például a Goldwind vagy az Envision.
