Hosszabb háború, növekvő árfolyamok
Az iraki háború romló kilátásai - legalábbis a gyors győzelem csökkenő valószínűsége - napról napra elbizonytalanítja a befektetőket. A részvényárfolyamok világszerte esnek, eközben pedig a kötvények minden fontosabb piacon jól szerepelnek. Érvényesül a klasszikus összefüggés a piacon: a csökkenő részvényárfolyamok láttán és romló makrogazdasági várakozások birtokában a befektetők többsége a biztosnak látszó államkötvényekbe csoportosítja át portfóliójának jelentős részét.
Mostanában rendkívül könynyű dolguk van az elemzőknek, mivel a hadi eseményekhez nem kell érteniük, és senki sem várja el tőlük, hogy előre jelezzék a háború kimenetelét. Ugyanakkor utólag minden árfolyammozgást meg lehet magyarázni a háború alakulásával, hiszen a piac gyakorlatilag csak az iraki fejleményekre reagál.
Az amerikai kötvénypiacon egyszerű a képlet, a gyengélkedő részvények és a katonai konfliktus elhúzódásának jelei egyaránt a hozamesési trendet erősítik. A több hónapig tartó háború ugyanis arra ösztönzi a vállalatokat, hogy visszafogják amúgy sem túlzottan erős beruházási kedvüket, így még csak esélye sincs a normális ütemű gazdasági növekedésnek. Bagdad ostroma elhalasztásának hírére számottevően erősödött a 10 éves amerikai kötvények árfolyama. Az 1000 dolláros névértékű adósságpapír ára 5 dollárral emelkedett, ami 7 bázispontos hozamesésnek felel meg.
Igaz, egyelőre nem kellene aggódniuk a piaci szereplőknek, hiszen az 1991-es Öböl-háború hat hétig tartott, ettől pedig a 13 napja tartó mostani összecsapás még igen messze van.
A hozamok az európai piacokon is esnek, a gazdasági helyzet azonban itt még aggasztóbb, mint az amerikain. Az inflációt továbbra sem sikerül a kívánt szintre szorítania az Európai Központi Banknak (EKB), februárban 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami éves szinten 2,4 százalékos inflációnak felel meg (januárban 2,3 százalékos volt az infláció). Az EKB-nak ez alapján ugyan kamatot kellene emelnie, a piac azonban a rendkívül gyenge növekedési kilátások miatt inkább kamatvágásra számít. A bizottság előrejelzése szerint a GMU gazdasága az idén 1 százalékkal bővül majd, és akár az is előfordulhat, hogy az első negyedévben zsugorodik a GDP. Ezért a kamatvágási spekulációk miatt a rövid hátralévő futamidejű kötvényeket jobban veszik, mint a hosszú papírokat. A 2 és 30 éves kötvények közötti spread 240 bázispontra tágult az elmúlt hetekben, amire 1997 februárja óta nem volt példa.
Az amerikai és európai kötvények közötti spread egészen az utóbbi napokig csökkent, a gyenge európai makroadatok következtében azonban a 10 éves kötvények közötti spread ismét 6 bázisponttal, 19 bázispontra nőtt.
Európának tehát tényleg semmi haszna sincs a háborúból. Nem elég, hogy a katonai beavatkozás kérdése óriási politikai viharokat kavart az unión belül, az elhúzódó háború még számottevően hátráltatja is a gazdasági növekedés megindulását. (VG)
