Gyenge repcetermés várható

Uniós csatlakozásunk után a mostaninál jóval kedvezőbb helyzetbe kerülnek a hazai repcetermelők, a növény előállítása ugyanis az EU-ban az úgynevezett GOFR (gabona-, olaj-, fehérje- és rost-) növényekkel együtt a magyarországinál jóval magasabb támogatásban részesül.

Az elmúlt két-három évben a korábbinál bizonytalanabbá vált a növényi olajok és zsírok világpiaca, ami az alapanyag-, köztük a repcetermelés alakulásától is függ. A világ legnagyobb repcetermelője továbbra is Kína, Kanada, India és az Európai Unió. A világ repcetermése 2000-ben 46 millió tonna volt, 2001-ben mintegy 43 millióra csökkent, s a nem végleges adatok szerint tavaly 40-40,5 millió volt. A termelés esése miatt a világpiacon fél év alatt 15 százalékkal nőttek az árak.

A hazai repcetermesztők évek óta nem számolhatnak be sok sikerről. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a szántóföldön a kemény tél fő vesztese az őszi káposztarepce volt, amelynek 45 százalékát vitte el a fagy. A megmaradt repce többsége gyenge, illetve közepes állapotú. Sok helyen a kártevők is tizedelték az állományt, s a gyomosodás is intenzívebb. Székely Bertalan, az FVM főosztályvezetője szerint végül 50-60 ezer hektár repce betakarítása várható.

Pető Zoltán, a pápai Agroprodukt Kft. növénytermelési igazgatója szerint is túl sok volt a növényeknek a tartós hideg. Nagy Zoltán, a Lajtamag Kft. szakértője szerint a termésátlag is alacsony lesz. Ennek az előbbieken túl az az oka, hogy a gazdálkodók többsége nem kezeli méltó helyén ezt a növényt. Szerinte jó, ha hektáronként átlag egy tonna lesz az idei termés.

Viszont biztató, hogy a vetőmag-szaporítók és -forgalmazók nagy választékot teremtettek. Mintegy 50 államilag elismert repcefajta és hibrid van a piacon. Sőt, a forgalmazók évről évre a termelők elé tárják a növény termesztésének továbbfejlesztett technológiáját is. Ám a termelők tőkehiányuk miatt egyelőre nem képesek kihasználni ezen lehetőségeket. Legtöbbjük eddig sem tudta a hektáronkénti 2 tonnás termést elérni.

Az állam az idén hektáronként 7-8 ezer forinttal támogatja a termelést, az arányokat tekintve ez jóval alacsonyabb az EU-s versenytársakénál.