Visszakoznak az európai cellulózárak
A világkínálat közel 60 százalékát adó észak-amerikai és észak-európai, azaz a Norscan-országok cellulózkészletei az áprilisi 127 ezres bővülés után májusban is 95 ezer tonnával duzzadtak. Ez merőben ellentétes az ilyenkor megszokott mozgásiránnyal. (Az utóbbi öt évben átlagosan mintegy 117 ezer tonnával fogytak a gyártói készletek ebben két tavaszi hónapban.) A Norscan május végi kínálata így már 25 napos átlagtermelésnek felelt meg, holott a kereslet-kínálat egyensúlya szempontjából általában a 20-22 napos tartományt tartják kívánatosnak. A cellulózkereslet szűkülése más iparági mutatókban is megmutatkozott. A kapacitáskihasználás 8, a kiszállítási ráta 7 százalékponttal - 86, illetve 81 százalékra - esett a múlt hónapban.
A gyártók emiatt már nem tudták maradéktalanul végrehajtani az áprilistól beharangzott idei harmadik jegyzéki áremelésüket. Sőt, a meghatározó hoszszú rostú cellulózfajta, az északi fehérített fenyőcellulóz (nbsk) európai tonnánkénti piaci átlagára közel 20 dollárral - 541 alá - süllyedt május közepe óta. A rövid rostú, főleg eukaliptuszból, illetve Észak-Európában nyírfából készült cellulóz (bhkp) ára pedig már több mint 30 dollárral, 519 alá esett kontinensünkön. Az elmúlt hetekbeli csökkenő trendet még a dollár euróval szembeni markáns gyengülése sem gátolta.
Magyarországon nincs cellulózgyártás, így elvben kedvező lehet a hazai papíriparnak, ha nem folytatódik a fontos alapanyag drágulása, ám a száz százalékban cellulózból dolgozó Neusiedler Szolnok Papírgyár Rt. tanácsadója, Kardos György mégsem örül maradéktalanul a fordulatnak.
Egyrészt a társaság idei gyártási költségeit jelentősen növel-te a cellulózimport év eleji erős drágulása, és a nemzetközi árak még mindig lényegesen meghaladják a tavalyi szintet. Másrészt a cellulózárak változását rendszerint követik a papíroké. Emiatt a papíripari cégek is inkább a szilárd cellulózpiacban érdekeltek. Most viszont várhatóan annak is örülnek, ha szinten tarthatják a saját áraikat.
A pangó kereslet a szolnoki gyárat is meggátolta abban, hogy az alapanyag-beszerzési többletráfordításait (a cellulóz több mint 70 százalékkal részesedik a gyártási összköltségekben) áthárítsa a vevőire, így végül elmaradt az április közepétől tervezett mintegy 5 százalékos áremelése. A hazai piac egyszerűen nem fogadta volna el a drágítást. Egyébként is, tekintettel a cellulóz- és papírpiacon beköszöntő szokásos nyári holtidőre, még korai lenne hosszabb távú trendbecslésekbe bocsátkozni. A kilátások egyelőre semmi jóval nem biztatnak az európai és benne a hazai papíripar számára, ám augusztus végén már mindenképp tisztább lesz a kép - véli a hazai elemző.
