Kártyakörkép - új típusok térnyerése
Vegyes tendenciák jellemezték a hazai bankkártyapiacot az első negyedévben. A Maestro kártyák száma - az előzetes adatok szerint - 2,59 millióra rúgott, ami közel 4 százalékos mérséklődés az előző év hasonló időszakához képest, míg a MasterCard márkájú kártyák száma 1,4 százalékkal, 772 ezerre nőtt. Ez utóbbi adattal hazánk vezeti a regionális ranglistát, a sorban következő Csehország 703, Lengyelország 377, míg Oroszország 273 ezer kártyával büszkélkedhet. A MasterCardnál 14,68 százalékkal nőtt az összforgalom, 13,54 százalékkal pedig a tranzakciós volumen. A Visa kártyák száma egy év alatt 12 százalékkal, 2,07 millióra nőtt hazánkban, míg az összforgalom már 48 százalékkal, 1,046 milliárd forintra bővült.
>> Éles verseny a plasztikok terén is
A legtöbb hazai pénzintézetnél immáron mind a Visa International, mind a MasterCard kártyatársaságok termékei hozzáférhetőek (online és offline, illetve dombornyomásos és nem dombornyomott változatai is), ám az esetek többségében az ügyfelek nem látnak lényeges különbséget a két kártyatársaság konstrukciója között, s inkább hagyják magukat meggyőzni egyes termékek mellett akkor is, ha esetleg nem az a legmegfelelőbb számukra - mutatnak rá egyes piaci szakértők. Különbségek azonban fellelhetők, s mint Zdenek Houser, a MasterCard Magyar- és Horvátországért felelős igazgatója megjegyezte: az egyes kártyatípusokkal járó előnyöket már kezdik figyelni az ügyfelek, legalábbis a tapasztalataik ezt mutatják. Fontossá vált számukra a minőség, a szolgáltatások köre.
A bankoknak is számolniuk kell már azzal, hogy a bankkártyák terén is éles a verseny, s a kártyaportfólió is orientálhatja az ügyfeleket - magyarázta Radu Obreja, a Visa International Közép-Európáért, a Közel-Keletért és Afrikáért felelős alelnöke, bár mint mondta: nem készült még arról felmérés, hogy az ügyfelek például egy hitelkártyáért pénzintézetet váltanának-e. Az érem másik oldala viszont az, hogy a bankok vélhetően nem szívesen fogadják azokat az ügyfeleket, akik mindenféle számlamúlt nélkül hitelkártya-kérelemmel fordulnak hozzájuk - tette hozzá.
Ami a kártyapiac bővülését illeti, Zdenek Houser két számjegyű változással számol az idén a hitelkártyák esetében, s a co-branded kártyák számának növekedése is folytatódik. A társaság pénzintézetekkel folytatott tárgyalásainak eredményei Zdenek Houser szerint ugyanis hamarosan érzékelhetőek lesznek. Hasonlóan vélekedett az év második feléről Radu Obreja, mint mondta: a közeljövőben több pénzintézet is megjelenik hitelkártyával, illetve co-branded kártyával. Ám részletekkel ez a kártyatársaság sem kívánt előrukkolni.
A hitelkártyák aránya egy év alatt 2 százalékot bővült, ám a termék iránt érdeklődők még mindig csak négy pénzintézetnél találkozhatnak valódi hitelkártyával. (Az összképhez ugyanis az is hozzátartozik, hogy a hazánkban forgalomban lévő hitelkártyák fele csak hozzáférési eszköz a bankszámlahitelhez, vásárlás esetén nem kapcsolódik a használathoz kamatmentes hitelperiódus, azaz nem a szó klasszikus értelmében vett hitelkártyákról van szó.) Felmerül tehát a kérdés: a hitelkártya miért nem tudott nagyobb teret nyerni a hazai piacon, jóllehet mindenki ennek fontosságáról beszél, ráadásul tavaly ősszel három konkurens bank - a MasterCard kezdeményezése nyomán - össze is fogott a termék népszerűsítéséért. Zdenek Houser erre úgy válaszolt: ez Magyarországon egy új termék, s idő kell az elfogadásához. A szokás ugyanis nagy úr - hangsúlyozta.
Az mindenesetre sokatmondó, hogy akadnak még olyan kártyatulajdonosok - nem is csekély számban -, akik hitelkártyájukkal készpénzt vesznek fel a bankjegykiadó automatákból, nem csekély díj mellett, illetve akik a hitelkártya előnyeit nem is használják ki maximálisan, azaz a pár ezres vásárlásoknál is automatikusan a debit-, azaz a betéti kártyájukat nyújtják át, jóllehet a hitelkártyájukkal 45 napig kamatmentesen használhatnák pénzüket - vásárlásnál ráadásul költségmentesen -, miközben a számlájukon lévő öszszeg kamatozik.
>> Sok még a "kényszer"- kártyabirtokos
A kamat- és díjstruktúrán kívül befolyásolja még a megoszlási arányt a kártyákat jellemzően használó ügyfélkör összetétele is. A betéti kártyákat használó ügyfelek között valószínűsíthetően még mindig sok az úgynevezett "kényszer"-kártyabirtokos, vagyis azok, akik csak azért igényelnek kártyát, hogy hozzájussanak a fizetésükhöz, amelyet havi egy-két alkalommal készpénzben felvesznek. A két kártyatársaság és tagbankjaik stratégiája gyakorlatilag azonos: középpontjában a kártyahasználat bővítése, az ATM-ek háttérbe szorítása húzódik meg. Ezt külön-külön és egyes esetekben közös marketingkampányokkal igyekeznek népszerűsíteni, hogy az ügyfelek és a kereskedők megismerjék a bankkártyák előnyeit. Az utóbbi azért is fontos, mivel az elmúlt évben mindössze egyetlen százalékkal nőtt a kereskedelmi elfogadóhelyek száma hazánkban (jelenleg mintegy 17 500), s még mindig messze van a reálisnak tartott 30 ezres számtól.
Ugyancsak új szegmenst jelentenek a co-branded kártyák, ám az elterjedtségét tekintve ez már jóval előrébb jár - mutatott rá Zdenek Houser. (A co-branded kártyafajta egy kereskedővel közös márkájú kártya, azaz a bankkártyán nemcsak a bank, illetve nemzetközi kártyatársaság, hanem valamelyik kereskedelmi logója szerepel.) A kereskedőkkel együtt kibocsátott, úgynevezett co-branded kártyák aránya közel 7 százalékra emelkedett, s ez év nyarára már bőséges, közel 30-féle ilyen eszköz található. (Igaz, e mögött mindössze nyolc pénzintézet áll, köztük a Magyar Cetelem Bankkal és a Credigen Bankkal.) A kártyák számának növekedése azzal magyarázható, hogy a termékbe "kézzelfogható" többletelőnyöket építettek be, amelyeket a felhasználók jobban érzékelnek. Ilyen például, hogy a kártyatulajdonos kedvezményeket kap a co-branded partnereknél, beváltható pontokat, amelyek a "klasszikus" kártyákhoz nem társulnak.
>> Csip: a biztonságos megoldás
A csipkártyáknál nem foglal el ilyen előkelő helyet hazánk, ám középtávon látványos előretörésre számítanak, s a MasterCard is igyekszik elősegíteni a csipek szerepének növekedését. A kártyakibocsátók számára a közeljövő nagy kihívása ugyanis a csipkártyák kötelező bevezetése, amire Európában 2005 elejétől kényszerülnek, hacsak nem akarják viselni a kártyacsalások anyagi terheit. A csipkártyák elterjesztésében a MasterCard tanácsadással, tapasztalatátadással segíti tagbankjait. Az elterjedés fő akadálya, hogy mögöttes infrastruktúra hiányában a csip tudását egyelőre nem lehet kihasználni.
A csipkártyák elterjedése nem egynapos projekt, hiszen a pénzintézetnek is implementálnia kell ezt az új technológiát - mutatott rá Radu Obreja. A Visa arra számít, hogy 5-6 hónapon belül a K&H Bankot többen is követik ezen a téren, amihez az elfogadóhelyeknek is fel kell nőni.
Hazánkban még az idén kibocsátják az első MasterCard logójú csipes kártyát, ám további követők már csak 2004-ben bukkannak fel, mint ahogy a POS terminálok és a közel 20 ezer kereskedőhely átállítása is akkorra ugorhat meg - magyarázta Zdenek Houser. Az elfogadóhálózat átprogramozása jelenti a szűk keresztmetszetet, mely lassítja a folyamatot. Az átállás a csipre 80-85 százaléka az infrastruktúra cseréjén múlik, és csupán a 15-20 százaléka a kártyakibocsátáson. A zökkenőmentes váltást a hibrid (csippel és mágnescsíkkal ellátott) kártyák hivatottak áthidalni.
A csipkártyák egyik fő erényének azok nagyobb biztonságát tartják. A csalások kivédése mellett a kisebb költségek (mivel a kártya programozható, így co-branded, hűség, affinity és loyalty projektek, elektronikus pénztárca és egy sor egyéb funkciót is el tud látni) is jelentős hajtóerőt jelentenek a bankok számára. A kártyacsalások aránya egyébként stagnált az elmúlt évben Európában, s hasonló tendencia figyelhető meg az idén is. Ebben nem kis szerepet játszik a MasterCard tavaly év végén üzembe helyezett Aristion szoftvere, amely a hagyományos kártyáknál képes észlelni a gyanús tranzakciókat, és szükség esetén automatikusan riasztást küld a banknak vagy közvetlenül a kártyatulajdonosnak. (Ilyen lehet például, ha az ellopott kártyát két távoli országban használják fel meglehetősen rövid időn belül, vagy a kártyával perceken belül újabb tranzakciót hajtottak végre.)
