Kevesebb hagyma termett
A termelői szándékokat és az ország szükségletét figyelembe véve a terméktanács erre az évre 5000 hektáron mintegy 125-130 ezer tonna hagyma termelését irányozta elő. Ezzel szemben jelenleg úgy néz ki, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt 4200-4300 hektárról legfeljebb 90-100 ezer tonna közötti termést lehet betakarítani, viszont mire ez téli tárolásra kerül, jó, ha 50-60 százalékával számolhatnak. Füleki László szerint ez szűken kitart a jövő évi újhagyma megjelenéséig. Amennyiben a kivitelnél erre nem lesznek tekintettel, hagymából importra szorul az ország.
Az eddigi gondok annak a mintegy 1000 hektárnak a termelésével kezdődtek, amelyet dughagymával ültettek be, és a korán induló aszály miatt a hozama hektáronként a várt 35-40 tonna helyett mindössze 12-13 tonna. A tavaly ősszel magról vetett 630 hektár áttelelő hagymából pedig kifagyás miatt alig 2000 tonnányit takarítottak be a nyár elején. (Ennek pótlására megjelent a török hagyma, valamint a holland, amelynek minősége azonban kritikán aluli, hiszen jórészt a raktárakban maradt "elfekvő" árut szállították nagybani áron, kilónként 70-80 forintért.)
A hagymatermés zömét adó, tavasszal magról vetett 3200-3300 hektár vöröshagyma sorsa kritikus - mondta Füleki László. A terület nagy részét ugyan öntözték a gazdák (ugyanis e nélkül az úgynevezett intenzív termesztés szinte megvalósíthatatlan), a siker mégis elmaradt. A gond az, hogy az öntözés elsősorban a kíméletesebben dolgozó lineáris öntözőberendezéseket használóknál volt eredményes. Szakszerűbb öntözéssel hektáronként 40-50 tonnát kellett volna elérni, ám a termés az igen alacsony 20 és az inkább elfogadható 50 tonna között ingadozott.
A hagymapiac jelenlegi helyzetéről kifejtette, hogy változatlanul alacsony a szervezettsége. Az ágazat különösen nagy hátrányát látja annak, hogy a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek (tész-ek) száma egyelőre kevés. Ennek oka döntően a szervezetek létrehozásának lassúsága, a termelői elszánás hiánya. Így nem csoda, hogy a piacon az eladók kétszer-háromszor nagyobb árréssel dolgoznak, mint amennyi jövedelemnek a gazdáknál kellene lecsapódnia. Ráadásul a termelők többsége eleve ráfizetéssel dolgozik.
