Árvízalap: ősszel indulna

A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap végrehajtási rendeletének kidolgozása már folyik a pénzügyi tárcánál. Befejezése ősz elejére várható - mondták érdeklődésünkre a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán. Így egyelőre csak annyit lehet tudni az alapról, hogy induló vagyona 100 millió forint, amelyet a költségvetés - ha indokolt - tovább növel. A kiegészítésre szükség is lehet, hiszen az elmúlt öt évben az ár- és hullámtereken bekövetkezetett káresemények több mint 36 milliárd forinttal terhelték a költségvetést. (Igaz, ebbe az összegbe nem csupán a lakossági károk tartoztak bele, ám zömét ezek tették ki.)

Az alap bevételei egyébként a törvény szövege szerint az önkéntes befizetésekből, az adományokból, valamint az esetleges költségvetési támogatásból és a nemzetközi segélyekből tevődnének össze, ám fő forrását valószínűsíthetően a szerződők hozzájárulása jelenti majd. A konstrukció ugyanis az öngondoskodásra épít, azaz fontos, hogy a veszélyeztetett területeken élők is szerény mértékben hozzájáruljanak a védekezéshez. Főként, mivel az alap kizárólag a velük szerződőknek nyújt szolgáltatást, ami a korábbinál tisztább helyzetet eredményez - jegyezte meg Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára.

Nem körvonalazódott egyelőre, hogy a bajbajutottak milyen havi befizetésekre számíthatnak majd, bár korábban már felvetődött az évi ezerforintos díj. A jogszabály értelmében egyébként az díj szociális alapon legfeljebb 30 százalékkal mérsékelhető, amiről az érintett önkormányzat dönthet majd. A fizetett összeg csak részben állna arányban a kárkifizetés nagyságával, a többletkiadást - a kártalanítás felső határa szerződésenként és káreseményenként 15 millió forint lenne - ugyanis az állam biztosítaná.

Az alap kizárólag az ár- és belvíz által okozott károkra fizet majd, az ingatlanok és ingóságok egyéb kockázataira továbbra is a biztosítókkal kötött lakás- és épületbiztosítások nyújtanak védelmet - magyarázta Trunkó Barnabás. A biztosítók úgy kapcsolódnának az alaphoz, hogy az alapkezelő külön jogszabályban meghatározott feladatai (kárrendezés, ügyviteli, informatikai nyilvántartás, a szerződések megkötése) ellátásával ezeket a társaságokat is megbízhatja. A Mabisszal már megkezdődtek a tárgyalások, ám megállapodás előreláthatólag csak a végrehajtási rendeletek kidolgozását követően születik majd. (FB)