Támogatás csak a legjobbnak
A hazai vetőmag-szaporító gazdaságok 2003-ban 67 ezerről 61 ezer hektárra csökkentették az ősziek vetőmagtermő területét. A legnagyobb területet elfoglaló búzafajták szaporítóterülete 55 ezer hektárról 50 ezerre esett, de a terméskiesés a szárazság miatt ennél nagyobb arányú. Jó esetben az összhozam, fémzároltan 110-120 ezer tonna lehet. Kisebb termés jellemezte az egyre keresettebb durumbúzát, a rozsot és az őszi árpát is, pusztán a triticale területe nem változott.
Mégsem lesz gond az őszi vetőmagellátással Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács igazgatója szerint. A szaporító cégek elég vetőmagot kínálnak a vetésekhez, és ki tudják elégíteni a termelők oldaláról 8-10 napja mutatkozó nagyobb érdeklődést. De az értékesítésben fennakadások lehetnek, mert ez évtől az állam nem támogatja azon termelőket, akik területüknek legalább 40 százalékán nem fémzárolt búzavetőmagot vetnek el. Minden gazdálkodó érdeke, hogy a nagyobb hozamot ígérő, értékesebb, államilag minősített fajtát vessen - mondta az igazgató. Tény, hogy ez többe kerül, mint a saját termésű, több éve használatban lévő, kommersz búzából vetett mag, aminek minden bizonnyal kisebb lesz a hozama és bizonytalan a minősége.
A terméktanács az aszály mellett a vetőmag-szaporítás energia-, munkaerő- és egyéb költségei növekedése miatt - az ősztől átlag 10 százalékkal akarja a kalászosok vetőmagjának irányárát növelni. A 2003. évi áfa nélküli irányár tonnánként 64 450 forint, lenne, beleértve a nagykereskedelmi árrést, a licencdíjat és a csávázás költségeit.
Azt, hogy az irányár - amelytől kisebb mértékben mindkét irányban eltérhetnek - milyen magas, szinte kizárólag a fizetőképes kereslet dönti el - mondta Hullán Tibor. Közrejátszhat az is, hogy az agrártárca milyen gyorsan mérsékli az aszálykárt szenvedett gazdaságok gondjait.
A vetőmag-forgalmazók egy része az idén is ad hitelbe vetőmagot. Abban is reménykedhetnek, hogy az Európai Unióba lépés 2004-től új helyzetet teremthet a gabonafélék, ezen belül a vetőmagok forgalmazásában is. A terméktanács vezetője szerint ugyan a jelenlegi közösség évente 8-10 millió tonna búzát exportál, de ez döntően az úgynevezett lágy búza. Ugyanakkor az EU igényli a kemény, úgynevezett javítóbúzát, amivel a magyar termelők csak akkor rendelkezhetnek, ha garantáltan jó minőségű, fémzárolt vetőmaggal dolgoznak, és a termelési technológia egyéb, fontos lépéseit is betartják.
