Túlhevült olajfinomítók
A nagy hőség miatt hűteni kell több európai olajfinomítót, emiatt csökken azok olajtermék-kibocsátása. Egyes üzemanyag-nagykereskedők szerint az óriási meleg elhúzódása esetén akár 15-20 százalékkal is kisebb lehet a földrész országaiban a benzin- és gázolajtermelés. Norvégiában eközben az áramtermelést veszélyezteti a vízerőműveket ellátó tárolók vizének apadása.
A Total németországi (Leuna) olajfinomítója közölte, hogy napi 212 ezer hordós össztermelése 1-2 százalékkal csökkent a nagy meleg miatt, de rövidesen akár 4 százalékos is lehet az esés, míg egyes olaszországi létesítmények a tervezettnél 10 százalékkal kevesebb terméket dobnak a piacra. Főként a benzintermelés esése okozhat gondot a nyári csúcsfogyasztás idején, s környezetvédelmi okok miatt az sem jelent kiutat, hogy ahol lehet, gáz égetésére állnak át - idéz a Reuters egy finomításra szakosodott elemzőt.
30 fokos hőmérsékletnél egyébként általában még kezelhető a kedvezőtlen hőhatás, de 40 fok fölött többnyire nem kielégítő a legtöbb európai finomító hűtőkapacitása. Ebből a szempontból a nagy-britanniai és a skandiná-viai létesítmények a legsérülékenyebbek, hiszen ezek tervezésénél nem volt szempont a szélsőséges melegre való felkészülés. Mindazonáltal a BP London közelében lévő Coryton finomítójának szóvivője azt közölte, hogy a meleg ellenére is teljesíteni tudják ellátási feladataikat, mert a berendezéseket jól tudják hűteni a tavasszal rendbe tett légkondicionálókkal. A mediterrán üzemanyagpiac viszont megsínyli az átlagosan 10 százalékos termeléscsökkenést. A kereslet erős, az olaszországi finomítóknak pedig alig van azonnali szállítású készletük.
A jórészt vízenergián alapuló norvégiai áramtermelést eközben a víztárolók készletének megcsappanása fenyegeti. Az ország olaj- és energiaminisztere, Einar Steensnaes közölte, várhatóan meg fogják határozni a tárolók vízkészletének alsó határát, hogy biztosított legyen az erőművek téli vízszükséglete is. Ezt úgy érnék el, hogy korlátoznák az áramtermelők vízfelhasználását.
Steensnaesra egyébként politikai nyomás is nehezedett a helyzet megoldására, a tavalyi száraz ősz után ugyanis télen már gondok voltak az áramtermeléssel, s persze felszöktek a fogyasztói árak is. A sokkot az e nyári hőség és szárazság miatti újabb áramáremelés követte. A kilencvenes évek elején, úttörőként felszabadított és azóta is csiszolt rendszerű árampiac vette az akadályt, s lehűtötte a fogyasztói aggodalmakat. Éppen ezért a miniszter most azt hangsúlyozza, hogy a tárcának nagyon körültekintően szabad csak beavatkoznia a piaci folyamatokba, hiszen lépésének áremelő hatása a fogyasztókat sújtaná.
Az országnak mindenekelőtt ösztönöznie kell a nem vízalapú áramtermelés arányának növekedését. Ebben az országban található az észak-európai térség energetikai célú víztárolóinak mintegy 70 százaléka, magának Norvégiának pedig rengeteg áramtermelésre alkalmas folyója, vízesése van.
