Külső támogatást kér az OPEC elnöke

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC továbbra is igyekszik mindent megtenni, hogy a nyersolaj világpiaci árai magasan maradjanak. Alig jelentette be, hogy novembertől 3,5 százalékkal mérsékli termelési összkvótáját, amikor Purnomo, Indonézia szakminisztere, január elsejétől a kartell új elnöke újabb kínálatszűkítés lehetőségével riogatta a tőzsdéket. Szerinte ugyanis jövőre mintegy napi 1,4 millió barrel felesleg áramlik a nemzetközi piacokra, amihez a mostani 900 ezres kvótavisszafogás kevés lesz. Az OPEC újabb csökkentésének mértéke döntően attól függ majd, hogy a három legnagyobb független szállító, Oroszország, Norvégia és Mexikó, továbbá Angola

mennyi szűkítésre lesz hajlandó. A folytatódó piacvesztéstől is tartó kartell természetesen annak örülne, ha a várható felesleg eltüntetéséhez szükséges napi félmillió barreles újabb kínálatkorlátozást teljes egészében ez utóbbiak vállalnák.

Purnomo egyúttal azt sem tartotta kizártnak, hogy a kvótakérdés mellett az OPEC-olajok barrelenként 22-28 dolláros célsávjának felfelé tolása is terítékre kerül a szervezet legközelebbi soros - december 4-ei - miniszteri ülésén. A kartell egyik nagy termelője, Venezuela elnöke, Chávez legutóbb a 25-32 dolláros sáv mellett foglalt állást. A szervezet bécsi szóvivője szerint ugyan ezzel a témával nem foglalkoztak a legutóbbi értekezleten, s a jövőben sem kívánnak módosítani a határokon, ám maga a kérdés felvetése is alkalmas a piacok idegesítésére. A felhasználó országok érdekeit képviselő Nemzetközi Energiaügynökség úgy véli, hogy még a jelenlegi sáv is túl magas. Arról nem is beszélve, hogy az OPEC-olajok jelzőára megint a felső határt közelíti, a tőzsdei ellenértékek pedig ennél is magasabban mozognak.

A piacok némi megnyugtatásául szolgálhat viszont az, hogy az OPEC tavalyi korlátozó akciójában részt vett meghatározó független termelők egyelőre nem érdekeltek kínálatuk visszafogásában. Amikor 2001 végén igent mondtak a kartell kérésére, akkor a világpiaci árak jóval 20 dollár alá süllyedtek, ám ilyen "veszélyre" most semmi jel nem mutat. A brent olaj ára Londonban 11 százalékkal nőtt a szeptember 24-ei OPEC-döntés óta.

Az exportőri ranglista harmadik helyére feltört Norvégia olajminisztere ezért újólag megerősítette, hogy nem tervezi a napi hárommillió barrel körüli termelése mérséklését. Szerinte a tőzsdék ijesztgetése csak arra jó, hogy a téli csúcsfogyasztás közeledtével még magasabbra duzzadjanak a nyers-, illetve a fűtőolaj árai. (Ebbéli álláspontját még ebben a hónapban megerősítheti a mexikói és venezuelai útja alkalmával.) Hasonlóképp Mexikó is tartani, sőt inkább növelni szeretné jövőre a napi 1,9 millió barrel közeli kínálatát, kihasználva kapacitását.

Oroszország, Szaúd-Arábia után a második legnagyobb olajszállító ország, elnöke, Putyin ugyan korábban kilátásba helyezte az exportcsökkentés lehetőségét árzuhanás esetére, ám az elemzők erősen kétlik annak megvalósulását. A késő őszi és téli hónapokban tudniillik az orosz kivitelt rendszeresen viszszafogja a helyi zord időjárás, amit tavasszal a szállítások felpörgetésével igyekeznek pótolni.

Az újabb korlátozás lehetőségének valószínűségét az is gyengíti, hogy éppen annak a tagországnak a minisztere javasolta, amely a kimerülő kapacitásai miatt már a jelenlegi kvótáját sem tudta teljesen kihasználni. A jóval nagyobb tartalékokkal bíró Kuvait máris leszögezte, hogy egyelőre nem lát okot a termelés felső határának további leszállítására. Alighanem egyetért vele Szaúd-Arábia, amelynek már több mint kétmillió barreles kapacitást kellene pihentetnie ahhoz, hogy betartsa az új kvótáját.

Másfelől javul a kartell kvótafegyelme. A tíz érintett ország szeptemberben 160 ezer barrellel mérsékelte napi kitermelését a Bloomberg becslése szerint.