Lengyel-magyar találkozó
Pjotr Czyzewski lengyel kincstárügyi miniszter pénteken László Csaba pénzügyminiszterrel találkozik Budapesten. A megbeszélés témája a PKN Orlen és a Mol Rt. esetleges fúziója, egy közös olajkonszern létrehozása - közölte tegnap az Econews a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva. Hozzátette: a magyar pénzügyi tárca a hírt megerősítette, de további részletekkel nem szolgáltak.
Az elmúlt hetekben a lengyel fél terveiről számos információ jelent meg a sajtó hasábjain. A két olajvállalat fúziójának első lépéseként a PKN és a Mol között kereszttulajdonlás jönne létre, 10-15 százalékos részesedés megszerzésével. Ezt követően 50-50 százalékos tulajdoni aránynyal közös vállalatot alapítanának, majd pedig 2005-2006-ban megvalósulna a teljes összeolvadás. A részletek kidolgozása 2004. március végéig történhetne meg.
A fúzió menetrendjével kapcsolatos elképzelések mellett több híradás szólt arról is, hogy olyan céget szeretne látni a lengyel fél, amelyet Lengyelországban irányítanak, és ott is adózik. Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy nem szeretnék, ha valamely más vállalat fölénybe kerülne a PKN Orlennel szemben. Mindemellett pedig kiemelték: az ügy teljes politikai támogatást igényel mindkét oldalról.
A magyar fél elképzeléseiről az elmúlt hetekben érdemi tájékoztatás nem jelent meg. A Pénzügyminisztérium egy hete még azt közölte a tervezett miniszteri találkozóról, hogy a lengyel fél megkeresése esetén nyitottak a tárgyalásokra. A Mol képviselői hasonlóan nyilatkoztak, ennél többet azonban a cég képviselői sem közöltek jelenlegi elképzeléseikről.
A Mol befektetői számára alapvetően kedvező jelnek tekinthető az utóbbi idők igen fokozott lengyel érdeklődése a magyar olajtársaság papírjai iránt - véli Míró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője. A két cég fúziója mindkét fél számára jelentős előnyöket tartalmazhat. Erős stratégiai szövetség jöhetne létre, amely a Balti-tengertől az Adriáig terjedő piacot mondhatna magáénak, egy olyan régióban, ahol az üzemanyag-fogyasztás következő öt évre prognosztizált növekedése évi 2-7 százalék között becsülhető. Megszűnnének továbbá azon méretbeli problémák, amelyek miatt a szektor hagyományos befektetői számára a két cég nem megfelelő befektetési célpont. Ugyanakkor korrekt együttműködés esetén lehetőség lenne arra, hogy az ellenséges felvásárlások ellen védelmet nyújtsanak egymásnak a társaságok. Mindazonáltal a lengyel fél megfogalmazott elvárásait Míró nem tartja reálisnak. A Mol pozíciója a Slovnaft megszerzésével és az INA-ban történő tulajdonszerzéssel ma kedvezőbbek az OMV-énél, és lényegesen jobbak a PKN Orlenénél.
A Mol közelgő privatizációjára is kedvező hatással lehet a tárgyalások megindulása az elemző megítélése alapján. Az erre az évre tervezett 10-15 százalékos részvénycsomagból egy rész esetleges PKN-nek történő eladása szűkítené a részvény értékesítésének piacát, így javíthatná az ügylet kondícióit. E megállapításhoz viszont Míró azonnal hozzátette azt is: kérdés, miként befolyásolhatja a lengyel költségvetés igen rossz helyzete az üzleti feltételek meghatározását. Öszszességében azonban Míró mindenképpen kedvező fejleményként értékeli a tárgyalások érdemi megkezdését.
