Tovább növelte BÉT-részesedését a HVB

A HVB Bank - a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb tulajdonosa - a börze február 19-i rendkívüli közgyűlésére készülődve tovább növelte részesedését a tőzsdében - adta hírül tegnap a hitelintézet közleményében. Az osztrák Bank Austria Creditanstalt hazai leánybankja 2004. január 22-én megvásárolta az Aegon Magyarország Értékpapír Rt.-től annak teljes tőzsdei tulajdonhányadát. A tranzakció részeként 65 838 BÉT-részvény, vagyis 1,21 százaléknyi tulajdoni hányad került a HVB Bank kezébe, mely mostantól 11,56-os részesedést tudhat magáénak. (VG)



HypoVereinsbank: fúzió keleten?

Rampl Dieter, a német HVB elnöke nyilvánosságra hozta legújabb terveit a BA-CA átszervezéséről. Eszerint legnagyobb leányvállalatuk egyesülne egy másik, eddig meg nem nevezett nyugat-európai bank regionális érdekeltségével, létrehozva egy kelet-európai holdingot, amely a régió piacvezetője lehetne. A létrejövő holding fő tulajdonosa a HVB és a leendő partnerbank lenne, ám a részvények egy részét a tőzsdére is bevezetnék. A holding másik résztvevőjéről még nem született döntés. Elemzők szerint a legesélyesebbnek a keleti régió negyedik legnagyobb mérlegfőösszegű bankja, az olasz UniCredito tűnik, de a lehetséges partnerek közt van az amerikai Citigroup, illetve a francia Société Générale is. (VG)



Vita az IAS 39 körül

Nincs egyetértés az International Accounting Standards Board (IASB) és a bankok között a pénzügyi eszközökre és derivatívákra vonatkozó IAS 39 standard kapcsán - tudósított a Financial Times. A bankok két ponton változtatnának rajta: egyrészt azon, hogy a látra szóló betétek fedezetül szolgáló derivatívák esetén valós értékű fedezetelszámolást alkalmazzanak, másrészt a pénzügyi beszámolás túlságosan merev szabályain is enyhítenének. Az Európai Bizottság egy tagja szerint amennyiben nem alakul ki konszenzus az IASB és a bankok között, akkor a standardkészítők a vitatott kérdéseket ki fogják hagyni az IAS 39-ből. (VG)



SEC: külföldi vizsgálatok

Az utóbbi évek vállalati könyvelési botrányai nyomán az Egyesült Államok tőkepiaci felügyelete (SEC) egyre gyakrabban vizsgálódik az országhatárokon kívül is - derül ki a Financial Times elemzéséből. A francia Vivendi, az olasz Parmalat, illetve a svájci Adecco esete ugyanis rámutat arra, hogy a sikkasztás nem ismer nemzeti határokat - mondta William Donaldson elnök. Márpedig a SEC eszköztára a legtöbb nemzeti felügyeletnél szélesebb: nemcsak igen súlyos pénzbüntetést róhat ki, de a vezetőket eltilthatja attól is, hogy az állami szférában munkát vállaljanak. (VG)