BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újévkor nyithat a BÁÉT

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényesei felkérték a tőzsde igazgatóságát, hogy folytassa le a BÁT-tal történő integrációhoz szükséges tárgyalásokat. A tulajdonosok döntöttek a Keler-pakett sorsáról, illetve az új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok személyéről is.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Budapesti Árutőzsde (BÁT) integrációjának, valamint utóbbi börze Keler Rt.-ben meglévő részvénypakettje megvásárlásának legfontosabb kérdéseiről szavaztak tegnap a BÉT tulajdonosai rendkívüli közgyűlésükön, ahol három új igazgatósági és két felügyelőbizottságai tagot is választottak. A kisebb vitával induló eseményen - az igazgatóság megkérdőjelezte a közgyűlés döntési jogát az integráció ügyében - végül a várakozásoknak megfelelő eredmény született.

A közgyűlés felkérte az igazgatóságot, hogy folytassa le a két tőzsde egyesítését előkészítő, illetve az azt véghezvivő tárgyalásokat. A vezető grémium a folyamatot három lépcsőben képzeli el: március 15-ig egy integrációs bizottság felállítását várják az igazgatóságtól, melybe többek között az egyesülés jogi hátterének ellenőrzéséért felelős PSZÁF képviselőjét is meghívnák. Az egyesülési szerződés aláírására június 30-ai határidőt szabtak a részvényesek, az ezt követő, a működés megkezdéséhez szükséges végső munkálatokat pedig 2005. január 1-jével kívánják lezárni.

Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója úgy látja: a megjelölt időpontok reális elképzeléseket tükröznek - a börze hosszabb ideje dolgozik már az integráció előkészítésén -, egyedüli problémát a szabályozási környezet újraszabása jelenthet. A hatályos tőkepiaci törvény ugyanis a tőzsdék egyesüléséről nem rendelkezik, de komoly feladatok várnak még a BÉT-re belső működési szabályzatának átalakítása terén is. E körben többek között a BÁT-on nyitott kontraktusok "BÉT-essé" alakítása, vagy az elszámolásbeli különbözőségek összehangolása jelenthetnek kihívást.

A két tőzsde összeolvadása a BÉT számára határidős piacának növekedését, a BÁT számára pedig egy veszteséges időszak végét jelentheti - fogalmazott Jaksity György elnök. A Keler a tőzsde számára jó pénzügyi befektetés lehet, de még fontosabb, hogy lehetőséget biztosít az egyesített tőzsdék részvényeinek későbbi piaci bevezetésére is - tette hozzá. Ez utóbbi cél megvalósítása érdekében a BÉT a jegybankkal is egyeztet a további Keler-részesedés megszerzéséről. A BÁT Kelerben meglévő 25 százalékos pakettjének megvásárlására március 15-ei határidőt határozott meg a közgyűlés, a legmagasabb elfogadható vételárat pedig az elszámolóház készpénzállományához igazították. Ez a tétel a Keler 2003. december 31-i mérlegében 11,4 milliárd forint volt, így az ajánlott ár legfeljebb 2,887 milliárd lehet. A BÁT egy nappal korábban tartott közgyűlésén az eladási ár minimumát éppen ezen az értéken határozta meg, így nagy valószínűséggel ez az érték szerepel majd a végső megállapodásban is. Ebből 2 milliárdot a BÉT az ügylet létrejöttekor, a fennmaradó összeget pedig később a Keler-osztalékból törlesztené. Az elszámolóház a biztonságos működéshez 9 milliárd forint körüli készpénzállományt igényel.

A BÉT részvényesei az igazgatóság tagjává választották Sasinszki Ágnest és Jeszenszky Zoltánt - előbbit az Arago, utóbbit a Cashline javasolta -, valamint Benke Ákos megüresedett helyére Szalay Attilát a HVB Banktól. A felügyelőbizottság két új taggal bővült: Gránicz János igazgatóval és Korányi Tamással, a Napi Gazdaság rovatvezetőjével. Részvényesi javaslatra a két szerv tisztségviselői márciustól munkájukat ingyen végzik.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.