BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újévkor nyithat a BÁÉT

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényesei felkérték a tőzsde igazgatóságát, hogy folytassa le a BÁT-tal történő integrációhoz szükséges tárgyalásokat. A tulajdonosok döntöttek a Keler-pakett sorsáról, illetve az új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok személyéről is.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Budapesti Árutőzsde (BÁT) integrációjának, valamint utóbbi börze Keler Rt.-ben meglévő részvénypakettje megvásárlásának legfontosabb kérdéseiről szavaztak tegnap a BÉT tulajdonosai rendkívüli közgyűlésükön, ahol három új igazgatósági és két felügyelőbizottságai tagot is választottak. A kisebb vitával induló eseményen - az igazgatóság megkérdőjelezte a közgyűlés döntési jogát az integráció ügyében - végül a várakozásoknak megfelelő eredmény született.

A közgyűlés felkérte az igazgatóságot, hogy folytassa le a két tőzsde egyesítését előkészítő, illetve az azt véghezvivő tárgyalásokat. A vezető grémium a folyamatot három lépcsőben képzeli el: március 15-ig egy integrációs bizottság felállítását várják az igazgatóságtól, melybe többek között az egyesülés jogi hátterének ellenőrzéséért felelős PSZÁF képviselőjét is meghívnák. Az egyesülési szerződés aláírására június 30-ai határidőt szabtak a részvényesek, az ezt követő, a működés megkezdéséhez szükséges végső munkálatokat pedig 2005. január 1-jével kívánják lezárni.

Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója úgy látja: a megjelölt időpontok reális elképzeléseket tükröznek - a börze hosszabb ideje dolgozik már az integráció előkészítésén -, egyedüli problémát a szabályozási környezet újraszabása jelenthet. A hatályos tőkepiaci törvény ugyanis a tőzsdék egyesüléséről nem rendelkezik, de komoly feladatok várnak még a BÉT-re belső működési szabályzatának átalakítása terén is. E körben többek között a BÁT-on nyitott kontraktusok "BÉT-essé" alakítása, vagy az elszámolásbeli különbözőségek összehangolása jelenthetnek kihívást.

A két tőzsde összeolvadása a BÉT számára határidős piacának növekedését, a BÁT számára pedig egy veszteséges időszak végét jelentheti - fogalmazott Jaksity György elnök. A Keler a tőzsde számára jó pénzügyi befektetés lehet, de még fontosabb, hogy lehetőséget biztosít az egyesített tőzsdék részvényeinek későbbi piaci bevezetésére is - tette hozzá. Ez utóbbi cél megvalósítása érdekében a BÉT a jegybankkal is egyeztet a további Keler-részesedés megszerzéséről. A BÁT Kelerben meglévő 25 százalékos pakettjének megvásárlására március 15-ei határidőt határozott meg a közgyűlés, a legmagasabb elfogadható vételárat pedig az elszámolóház készpénzállományához igazították. Ez a tétel a Keler 2003. december 31-i mérlegében 11,4 milliárd forint volt, így az ajánlott ár legfeljebb 2,887 milliárd lehet. A BÁT egy nappal korábban tartott közgyűlésén az eladási ár minimumát éppen ezen az értéken határozta meg, így nagy valószínűséggel ez az érték szerepel majd a végső megállapodásban is. Ebből 2 milliárdot a BÉT az ügylet létrejöttekor, a fennmaradó összeget pedig később a Keler-osztalékból törlesztené. Az elszámolóház a biztonságos működéshez 9 milliárd forint körüli készpénzállományt igényel.

A BÉT részvényesei az igazgatóság tagjává választották Sasinszki Ágnest és Jeszenszky Zoltánt - előbbit az Arago, utóbbit a Cashline javasolta -, valamint Benke Ákos megüresedett helyére Szalay Attilát a HVB Banktól. A felügyelőbizottság két új taggal bővült: Gránicz János igazgatóval és Korányi Tamással, a Napi Gazdaság rovatvezetőjével. Részvényesi javaslatra a két szerv tisztségviselői márciustól munkájukat ingyen végzik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.