Pannonplast: szokatlan megoldás
A Pannonplast tavaly áprilisi, közgyűlés előtti sajátrészvény-értékesítése azon túlmenően, hogy egy tőzsdén jegyzett társasághoz képest nem éppen szokványos és transzparens módon történt, 24,6 millió forint veszteséggel is járt - derül ki a társaság múlt pénteki közleményéből. Az elmúlt egy év közgyűlésein több ízben is feltették a menedzsmentnek a kérdést, miszerint a 124 281 saját részvény eladásának vételára befolyt-e, ám választ egy ízben sem kapott az érdeklődő. Ennek oka kiderül a közleményből: bár az igazgatóság az ügyvezetést tőzsdei értékesítésre hatalmazta fel, az eladás végül tőzsdei kereskedésen kívül, 1600 forintos részvényenkénti árfolyamon, halasztott fizetéssel történt meg. A részvénycsomag ellenértéke azonban 2004. március 1-jéig csak részben folyt be a Pannonplasthoz.
A másik fél oldaláról - annak ellenére, hogy a Pannonplaston belül bizonyos szabálytalanságok történtek - a szerződés jogszerű volt, s ezen szerződés nem teszi lehetővé a vevő nevének nyilvánosságra hozását - mondta kérdésünkre Zoltán Csaba elnök-vezérigazgató.
A menedzsment intézkedése nyomán a részvények vételárából a teljes fennmaradt követelés, 109,7 millió forint múlt pénteken befolyt a Pannonplasthoz. A társaság összes bevétele a tranzakcióból 174,2 millió forintot tett ki, mely 1402 forintos részvényenkénti átlagárnak felel meg. A papírok értékesítéséből a társaságot 2003-ban nagyságrendileg az eredeti eladási ár (1600 forint) és a tényleges vételár (1402 forint) közötti különbség, azaz 24,6 millió forint veszteség érte, melyet a nemzetközi számviteli szabályok szerint készült 2003. évi mérleg tőketartaléka terhére számoltak el. A tranzakciónak 2004-re átnyúló eredményrontó hatása nincs, miután 2003. december 31-én a vételár-követelést a társaság az akkori piaci értékre, azaz 1390 forintra csökkentette - hangsúlyozza a Pannonplast közleménye. (VG)
