A BSZSZ is ellenzi a tőkejövedelmek adóztatását
Az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetése közel 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt érintene kedvezőtlenül, áttételesen pedig - a nyugdíjpénztárakon, biztosítókon, befektetési alapokon keresztül - 2,2 millió ember megtakarítására lehet kedvezőtlen hatása a likviditás csökkenése miatt. Ezért a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) elnöksége arra kéri a kormányzó pártokat: alaposan fontolják meg ezt a lépést - hangzik a teljes BÉT-forgalom közel 70 százalékát adó, tíz tőzsdetagot tömörítő szervezet lapunknak eljuttatott közleménye.
A BSZSZ elnöksége annak kapcsán foglalt állást, hogy a jövő évi költségvetés koalíciós egyeztetése során szocialista párti politikusok kijelentették: kitartanak az árfolyamnyereség-adó bevezetése mellett. A szervezet szerint a politikai pártoknak a tőkejövedelmek adóztatása helyett azon kellene gondolkodniuk, miként lehetne a lakosság öngondoskodását erősíteni. A lakossági megtakarítások alig 1,5 százaléka fekszik részvényekben, a tőzsdén forgó részvényeknek pedig mindöszsze 4,3 százaléka van magántulajdonban, szemben az uniós országokban tapasztalható 10 százalék körüli szinttel.
A BSZSZ elnökségének megítélése szerint az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetését költségvetési érvek sem támasztják alá. Ez az adófajta korábban évi 3 milliárd forintot hozott az államháztartásnak, ami a teljes bevétel csupán 3 ezreléke. (VG)
