Adó a tőzsdei árfolyamnyereségen?
A jövő évi adótervezés egyik meghatározó eleme a tőzsdei árfolyamnyereség-adó visszaállítása. A 2002-ben a választási ígéreteknek megfelelően a kormány korai intézkedései között eltörölt adónem visszaállításának esetleges hatásait már vizsgálja a Pénzügyminisztérium - mondta el lapunknak Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke. A kérdés nemcsak a minisztériumot, de a befektetői oldalon is sokakat foglalkoztat, hiszen a befektetési adóhitel tavalyi eltörlése után a lépés újabb, a befektetési kedvet visszafogó üzenet lehet. A kisebbik koalíciós partner - Kuncze Gábor tegnapi bejelentése alapján - egyértelműen nem támogatja a javaslatot, ám a Fidesz igen, így az megkaphatja a szükséges parlamenti támogatást.
Az árfolyamnyereség egyébként mindig is adóköteles volt az elmúlt években. A tőzsdei árfolyamnyereség az, mely után jelenleg nem kell adózni. Az Európai Unióban nincs irányelvszintű szabályozás az árfolyamnyereség megadóztatásáról - tudtuk meg brüsszeli forrásokból, és bár ez a legtöbb fejlett tagállamban bevett gyakorlat, az uniós szabályozás nem teszi kötelezővé. A megtakarításokból származó kamatjövedelem megadóztatására készült már irányelv, amely a tervek szerint 2005. július 1-jén lép életbe. Ez a direktíva csak az információcserét szabályozza annak érdekében, hogy mindenkit saját hazájában tudjanak megadóztatni. Ez a passzus szerepel a magyar adótörvényben is, és várhatóan jövő júliusban lép életbe.
A tőzsdei árfolyamnyereség-adó ismételt bevezetését egyként utasítják vissza a befektetői oldal képviselői. Egyik első megnyilatkozásaként például Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT új elnöke is fontosnak tartotta, hogy kifejtse a véleményét a kérdésről. Mint mondta, gazdasági és erkölcsi hibának tartaná a lépést. Szerinte egyértelműen a megtakarítások és a növekedés elleni intézkedés lenne, ha a személyi jövedelemadóval egyszer már terhelt pénzügyi megtakarításokat ismételten megterhelnék, ami ráadásul inflációt gerjesztő hatású is. A lakosság a pénzügyi megtakarításainak 1,2 százalékát fekteti részvényekbe, ami a tőzsdei részvényállomány mindössze 4,3 százalékát jelenti: az uniós átlag ezzel szemben 10 százalék körül van. A BÉT stratégiai célja a hazai lakosság korszerűtlen megtakarítási szerkezetének a fejlett országokéhoz közelítése és az állampolgárok öngondoskodásának támogatása. A javaslat szemben áll ezzel az elképzeléssel - tette hozzá.
Elemzők is hasonlóan vélekednek. Fazekas Péter, a Budacash Brókerház elemzője például úgy látja: az árfolyamnyereség-adó visszaállítása negatív üzenet a tőkepiac felé, várható hatása azonban - megfelelő információk hiányában, illetve más, a forgalmat meghatározó tényezők miatt - nem jósolható meg egyértelműen. A Budapesti Értéktőzsde az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett a részvénybefektetések népszerűsítésére, a ciklus elején a kormány ezzel az indokkal döntött az adónem gyakorlati eltörléséről is. Mára a fiskális szempontok túlsúlyba kerültek a kormány döntéshozatalában - teszi hozzá. Jelen körülmények között a befektetési döntéshozatalban az elsődleges szempont szerepét - úgy tűnik - a magyar egyensúlyi mutatók alakulása tölti be: amennyiben a pluszbevételt a kormány ezek javítására fordítja, részben tompulhat a kedvezőtlen hatás. A mutatók rendbetétele ugyanakkor hazánk általános megítélését javítja, a részvénypiac irányából azonban ez az eszköz minden bizonnyal más befektetési formák felé orientál majd - tette hozzá.
Nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetésére vonatkozóan az eddigi gyakorlatból: a korábbi bevezetést, illetve eltörlést forgalomcsökkenés, illetve -emelkedés követte, ezek azonban javarészt nemzetközi tendenciák következményei voltak - mondta lapunknak Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank (IEB) elemzője. A végeredmény szempontjából kulcskérdés lesz a megvalósítás formája - tette hozzá.
