Jól áll a magyar bankpiac

A különböző mutatószámok vizsgálata alapján általánosságban megállapítható, hogy a sikeres hitelintézeti rendszerek alacsony banksűrűséggel működnek úgy, hogy az egy szereplőre jutó fiókszám és a koncentráció szintje viszonylag magas - állapítja meg a Deutsche Bank Research tanulmánya, amelyet az európai bankok helyzetéről készített.

E kritériumok alapján a magyar hitelintézeti rendszer pozíciója - ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének beszámolóját vesszük alapul - igen jónak mondható. A beszámoló szerint március végén összesen 36 részvénytársasági formában működő hitelintézet, 31 bank és 5 szakosított hitelintézet működött a piacon. Figyelemre méltó adat, hogy a negyedév végén a tíz legnagyobb bank adta a szektor összes eszközének háromnegyedét: a hitelezés és a betétgyűjtés területén pedig még ennél is nagyobb a koncentráció, hiszen március végén a tíz legnagyobb banknál összpontosult a bankhitelezés nagyjából 83, a bankbetétgyűjtés 86,3 százaléka (ha figyelembe vesszük, hogy a jogi arbitrázs kihasználása érdekében az OTP anyabank folyamatosan eladja kihelyezett lakáshitel-állományát jelzálogbanki leányának). A PSZÁF által közölt adatok alapján a magyarországi bankok jövedelmezősége - bár kissé csökkent - kiemelkedőnek számít: a szektor annualizált eszközarányos nyereségmutatója (ROA) az első negyedév végén 2,2, tőkearányos nyereségmutatója (ROE) pedig 23,9 százalékos volt.

A DB Research-tanulmány régiónkról egyébként úgy vélekedik: a kelet-közép-európai hitelintézeti piacok nagy növekedést ígérnek, hiszen a népesség banki termékekkel való ellátottsága még mindig viszonylag alacsony szinten áll. A térséggel kapcsolatos másik fontos megállapítás, hogy a piac kellőképpen konszolidált és jórészt felosztott, így további jelentős akvizíciók már nem várhatók, nagyobb változásokra csak a konszolidáció második körében lehet számítani.

A banki termékek igen hasonlóak az unión belül, tehát nagy profitot eredményező új szolgáltatásokkal nehéz előállni a szereplőknek: ennek - és az egyre homogénebb gazdasági feltételek - ellenére ugyanakkor markáns különbségek fedezhetők fel az egyes tagállamok bankjainak eredményei között.

A legjövedelmezőbb bankok Európában a brit székhelyűek, hiszen - az 1992 és 2001 közötti - átlagos tőkearányos nyereségük 15,7 százalékos, több mint háromszor nagyobb, mint Franciaországban. A hatékonyság terén mérhető különbségek jóval szerényebbek, ám a legjobb és legroszszabb mutató - amely itt értelemszerűen a költség/bevétel arány - között is 11 százalékos különbség mutatkozik.

A kiadvány megállapítása szerint ugyanakkor a német bankpiacon igen komoly változások szükségesek a jövőben: a koncentráció szintje és az egy bankra jutó fiókszám ugyanis még mindig nagyon alacsony, amely csökkenti a német hitelintézetek versenyképességét. (Figyelemre méltó, hogy a német bankok száma az elmúlt tizenkét esztendőben 40 százalékkal csökkent, s még mindig jóval meghaladja a kétezres határt.)