Kedvezőbb jogszabályi környezet
Bár tavasszal a javulás jeleit lehetett érzékelni a hazai befektetésialap-piacon, az első fél év összességében lemorzsolódást hozott. Mindeközben azt lehetett tapasztalni, hogy az államkötvényben csalódott befektetőknek fontossá vált a tőkegarancia, s ha ez egy vonzó hozamígéret lehetőségével párosul, akkor a magánszemélyek vevők rá, még ha zárt végű konstrukcióról is van szó. Jelenleg 3 százalékos szeletet hasítanak ki a garantált alapok a hazai befektetésialap-piacból, ám öt éven belül akár 20 százalékra nőhet a részarányuk - véli Miszori István, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója. A jelenlegi kamatkörnyezet ráadásul optimális a garantált alap létrehozására: a magas hozamok lehetővé teszik, hogy a vagyon kisebb részét fektessék államkötvénybe az alapkezelők - amellyel a tőkegaranciát biztosítják -, s nagyobb részt fordítsanak részvényopciók vásárlására.
A garantált alap másfajta gondolkodásmódot igényel, amit az is mutat: az elmúlt év elején - amikor a klasszikus alapok még jól produkáltak - egyedül a K&H bocsátott ki ilyen konstrukciókat. Az elmúlt egy év azonban bebizonyította: a lejtmenet közepette jó, ha van más logikára épülő termék is - mutatott rá Miszori István. A K&H Fix Plusz sorozat immáron 6. tagjánál tart, s mint a vezérigazgató fogalmazott: a magas minimális hozam lényeges eleme ennek a terméknek. A lakossági megtakarítók ugyanis a részvénypiacok hozadékára mint egy kiszámíthatatlan lehetőségre tekintenek, s a mai kamatkörnyezetben kevesen hajlandók lemondani a biztos kamatról. A K&H Fix Plusz sorozat a 3 év körüli futamidőre állt be, bár a technikai háttér a hosszabb futamidő mellett szólna, a hazai befektetők ennél hosszabb futamidőre egyelőre nem szívesen kötik le pénzüket. Amennyiben a hozamgörbe kisimul - amire tavaly tavasszal volt is példa -, akkor hosszabb futamidővel is ki lehetne jönni, ám ennek alapfeltétele a kamatcsökkentés.
A tőkepiaci törvény tavaszi módosítása is kedvezőbb helyzetet teremtett a garantált alapok számára: lehetővé vált a nyílt végű konstrukció és a sorozatban történő kibocsátás. Az előbbi révén egyszerűbbé válik a termék másodlagos forgalmazása, bár Miszori István szerint továbbra is a jegyzési periódus lesz meghatározó az értékesítés szempontjából. További könnyebbséget jelent a garantált alapok számára, hogy lehetőség nyílik a zárt végű konstrukciókat kibocsátási program keretében is piacra dobni. Ezzel egyszerűsödik az engedélyezési eljárás, s ha egy adott alap beválik, akkor a piaci igényekre gyorsan lehet reagálni.
Nyugaton a garantált alapnak többféle típusa található meg, így például egyesek - függetlenül a futamidőtől - akkor fizetnek, ha a hozam elérte a 40 százalékot, másutt sávosan állapították meg a hozamot, ám a legnépszerűbb a klasszikus, tőkegarantált alap, amihez egy részvényopciót tartalmazó konstrukciót rendelnek hozzá. A hazai kínálati paletta ennél jóval egyszerűbb, tőkegarantált, illetve minimális hozamot biztosító termékeket ölel fel, amelyek nemzetközi tőzsdeindexekből kínálnak részesedési lehetőséget. Az összképet némileg színesítette az idén a K&H Alapkezelő dollár és euró fix terméke, amit a hazai speciális helyzet, a magas kamatok miatt lehetett meglépni - magyarázza Miszori István. Ezek az alapok a dollár- és euróbetéteknek jelentenek alternatívát, mint ahogy a várhatóan bővülő külföldi befektetésialap-kínálat is zömmel a devizamegtakarításokból meríthet forrást.
