Kérdőjelekkel tarkított tőzsdei integráció
Az elmúlt hónapok egyik legizgalmasabb, a hazai pénzügyi élet presztízse és jövője szempontjából meghatározó kérdése vitathatatlanul a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Budapesti Árutőzsde (BÁT) integrálódásának kérdése volt. A folyamat - az előkészítések után - konkrét kereteket februárban kapott, amikor a két tőzsde közgyűlései egyértelmű határidők megjelölésével az egyesülés konkrét menetét is felvázolták. Sima ügyként talán senki sem kezelte a kérdést, de a legtöbb szereplő minden bizonnyal az azóta bekövetkezetteknél valamivel kevesebb fordulatra számított.
Februárban ült össze a BÉT rendkívüli közgyűlése, melyet a későbbiekben már csak mint integrációs közgyűlés emlegettek. Az időközben mind a két tőzsdében meghatározó befolyást szerző tulajdonosi csoport - az Arago Holding, a Cashline Értékpapír, Korányi Tamás és az érdekeltségi körébe tartozó Baál Kft. - összehangolt munkával konkrét határidőt szabtak az igazgatóságoknak az integráció menetrendjére vonatkozóan. Ennek értelmében március 15-ig kellett felálljon egy integrációs bizottság, melynek feladata a folyamat koordinálása lett. Június 30-ig kapott határidőt a menedzsment az integrációs szerződés aláírására, a működés megkezdéséhez szükséges munkálatok befejezéséhez pedig első körben 2005. január 1-jéig adtak időt a tulajdonosok. A BÉT vezetőségének március 15-ig kellett volna megvásárolnia a BÁT Kelerben meglévő 25 százalékos részvényhányadát. A tranzakció költségét is meghatározták, amikor a vételárat az elszámolóház készpénzállományához igazították: a BÁT a mérlegben szereplő közel 11,5 milliárd forintos készpénzállomány arányos részénél kevesebbet elfogadni, a BÉT pedig ennél többet kínálni nem akart. A közös nevező tehát 2,887 milliárd forinton adott volt. Az eredeti elképzelések szerint az integráció a Keler-pakett megvételével és a BÁT eszközeinek átvételével valósult volna meg.
További fontos hozadékként a a februári közgyűlés a személyi kérdésekben is döntött: igazgatóság taggá választották Sasinszki Ágnest az Arago és Jeszenszky Zoltánt a Cashline jelölésével, valamint Szalay-Berzeviczy Attilát a HVB Bank színeiben. Hasonló forgatókönyv szerint bővült a felügyelőbizottság is.
A közgyűlési határozat ettől kezdve kötötte az igazgatóságot: az integrációs bizottság rendben felállt, megkezdte a folyamatok összehangolásának előkészítését. Az első nagy falatnak a Keler- részesedés átvétele ígérkezett.
Az elszámolóházban 50 százalékos részesedéssel rendelkező jegybank - képviselője a februári integrációs határozatokat megszavazta - váratlanul bejelentette: élni kíván elővásárlási jogával. Maga a bejelentés a jegybankon kívül szinte mindenkit váratlanul ért, ahhoz bővebb indoklás az MNB részéről nem érkezett. A döntést szakértők több ponton is támadhatónak vélték - a rendelkezésre álló határidő után született, ráadásul a tulajdonosok közötti adásvétel esetén az elővételi jog egyes szakértők szerint nem is érvényesül -, megtámadásával azonban senki sem kísérletezett. A BÁT fel-ügyelőbizottsága úgy döntött, a helyzet tisztázásáig megtartja a részvényeket.
Mind a BÁT, mind pedig a BÉT részéről hangsúlyozták, hogy bár a jegybank lépése nem könnyíti meg az integrációs folyamatot, végső soron nem is akasztja azt meg, a tőzsdék egyebekben az eredeti elképzelések szerint folytatják a megkezdett munkálatokat. A BÁT igazgatósága megvitatta és az előterjesztésnek megfelelően elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a BÁT hamarosan megszünteti a tőzsdei kereskedést. Az árutőzsdei termékek forgalmazását az elképzelések szerint a BÉT biztosítja: a gabona- és hústermékekkel külön szekcióban, nyílt kikiáltásos, illetve elektronikus rendszerben a jelenlegi termékstruktúra megtartásával, a pénzügyi eszközökkel pedig a BÉT kamat- és devizapiacain lehet majd kereskedni.
Az MNB, ha pontos szándékait nem is ismertette - többen politikai indokokat sejtettek a háttérben -, bejelentését követően többször is hangsúlyozta: a jegybank célja a Keler tartós működésének biztosítása, illetve stratégiai céljai között szerepel részvényeinek elidegenítése is. Ez utóbbira azonban csak akkor lát lehetőséget, ha az elszámolóház sorsát hosszú távon rendezettnek látja. Céljai elérése érdekében még tovább ment: további 5 százalékos részt szeretett volna az Kelerből. Az eseménysorban egy kisebb ugrást téve - és ezzel átmenetileg hanyagolva a történet talán legfontosabb epizódját, a tulajdonoscserét - a megoldást az MNB számára az új részvényesek és azon belül is a HVB Bank szolgáltatta. A hitelintézet további 5 százaléknyi Keler-pakettet ajánlott a jegybanknak, egész pontosan meghatározó befolyását a tulajdonosok körében ennek megszerzéséhez.
A HVB cserébe két biztonsági klauzulát ültetett a szerződésbe: a közgyűlési szavazatarányt 50 százalék plusz 1-ről 60 százalékra emelve kizárták az MNB kizárólagos fennhatóságának lehetőségét, illetve a jövőre nézve elismertették a jegybankkal a tőzsdék elővásárlási jogát az MNB teljes pakettjére vonatkozóan.
A további 5 százalékos Keler-részesedést a BÁT biztosítja a jegybanknak, melyről a múlt pénteki közgyűlésen szavaztak az árutőzsde tulajdonosai. Az integráció Keler-része ezzel egy időre lezárult, végső célként azonban az elszámolóház megszerzése továbbra is ott lebeg, hiszen az egyesített parkett ennek segítségével léphet a tőzsdeérettség fázisába.
A Keler megvásárlásának elhúzódása, illetve egyéb bizonytalansági tényezők is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az integráció folyamatát korábban meghatározó befektetői csoport engedjen a tőzsdében meghatározó befolyást szerezni kívánó HVB Bank által szervezett társaság ajánlatának, és egy még a tőzsde akkori elnöke, Jaksity György számára is váratlanul időzített tranzakció keretében eladja részesedését. Május közepén a HVB Bank Hungary, az Erste Bank, a Raiffeisen Zentralbank, a szintén osztrák Kontrollbank és a bécsi tőzsde váratlanul bejelentette: megvásárolták a BÉT részvényeinek 68 százalékát. A tranzakciót szervező HVB Bank ezzel egy időben befektetőtársaival öszszesen 75 százaléknyi részesedést szerzett a Budapesti Árutőzsdében is. A kocka tehát fordult, a tőzsdékre minden bizonnyal új szemlélet költözik: azt azonban, hogy pontosan milyen, egyelőre nem tudni. A lépést követően Matthias Kunsch, a HVB Bank elnök-vezérigazgatója bejelentette: a tulajdonosváltás kitűnő lehetőség a hazai parkettek számára, hogy az eddigieknél intenzívebben kapcsolódjanak a nyugat-európai tőzsdék vérkeringésébe. Az új tulajdonosok nem terveznek radikális változtatásokat a tőzsde stratégiáján, továbbra is önálló és integrált parkettel számolnak.
A kérdőjelek a részletkérdésekben mind a mai napig fellelhetők. Sokáig kérdéses volt, marad-e az elmúlt két évben egyébként rendkívül jó munkát végző menedzsment a BÉT élén: az biztosnak tűnt, hogy a részvényeiket eladó korábbi tulajdonosok képviselői lemondanak majd igazgatósági tagságukról, Jaksity György elnök sorsa azonban bizonytalan volt. A HVB Bank első megközelítésben csak annyit mondott: az osztrák-magyar csoportnak önmagában nincs elegendő részesedése az elnök elmozdításához, így Jaksitynak kell eldöntenie, hajlandó-e folytatni tevékenységét egy a korábbinál erősebb tulajdonosi kontroll mellett. A kérdés végül a színfalak mögött dőlt el: a HVB először testületi lemondást javasolt, amit Jaksity nem tudott értelmezni, majd a bank személyesen is felkérte az elnököt a lemondásra, aki ennek egy hete eleget is tett.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a megüresedett igazgatósági és felügyelőbizottsági helyek sorsa, illetve ami talán még fontosabb: miként folytatódik az integráció, a kisebbségi tulajdonosok és a közvélemény a június 29-i közgyűléstől remélt választ, hiába. A napirendi pontok többségénél az azokat előterjesztő HVB Bank azt kérte a tulajdonosoktól, hogy az Európai Bizottság versenyjogi döntéséig ne szavazzanak a kérdésekben, így az integrációs folyamat jövője, illetve a személyi kérdések jelentős része nyitott maradt. A februári integrációs szerződés végrehajtását - mint arra egyébként számítani is lehetett - ugyanakkor a közgyűlés felfüggesztette: az új tulajdonosok az eredeti, a Keler-részesedés mellett a BÁT-eszközök átvételét kitűző elképzelés helyett az árutőzsde részvényei egy részének megvásárlását tartanák célszerűnek. A múlt heti közgyűlést követően az igazgatóság három taggal folytatni tudta tevékenységét, és Szalay-Berzeviczy Attilát elnöknek, Cselovszky Róbertet pedig alelnöknek választotta. A felügyelőbizottságot csak két korábbi tag mandátumának meghosszabbításával lehetett megmenteni.
Az, hogy mikor kerül fel a pont az i-re a továbbra is nyitott kérdésekben, egyelőre bizonytalan, bár a tőzsde jövőjének mihamarabbi tisztázása és a tulajdonosváltás zökkenőmentes lebonyolítása mindenki elemi érdeke. Erre figyelmeztetett a napokban a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége is, amely feltöltött testületeket és idővel új elnököt is látni szeretne az integrált tőzsde élén. Az osztrák- magyar csoport tagjai elkötelezték magukat az integráció mellett, a továbblépést lehetővé tevő európai bizottsági döntésre azonban elképzelhető, hogy szeptemberig várni kell majd.
