Kiugró eredmény a bankoknál
A bankszektor 72,9 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el 2004 első negyedévében, közel 24,2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett beszámolóból. A bankszektor mérlegfőösszege ugyanakkor mindössze 2,2 százalékkal volt több, mint 2003 végén, amely mögött elsősorban a hitelezési dinamika csökkenése és a forint árfolyamának erősödése állt. A bankszektor hitelállománya a negyedév során szintén szerény mértékben, mindössze 2,8 százalékkal bővült, bár meg kell jegyezni, hogy a forint árfolyamának erősödése nélkül 4,5 százalékos bővülés mutatkozott volna. A hitelezés növekedési ütemének mérséklődés ellenére - állapítja meg a PSZÁF - a hitelek betétekkel való fedezettsége tovább csökkent, mivel a bankbetétállomány a múlt év végéhez képest nemhogy nem nőtt, hanem nominálértéken 0,3 százalékkal csökkent. Figyelemre méltó, hogy a felügyelet megállapítása szerint a bankszektor teljes portfóliójának minőségi összetétele 2003 végéhez képest mérsékelten romló irányba módosult: 2004. március végén a teljes portfólióban a problémás tételek aránya a december végi 1,7 százalékról 1,9 százalékra, a külön figyelendőeké pedig 3,7-ről 4 százalékra emelkedett.
A szövetkezeti hitelintézetek egy év alatt 9 százalékos eredménybővülést produkáltak, mérlegfőösszegük pedig 17,1 százalékkal nőtt. Továbbra is jellemző tendencia, hogy a hitelállomány-növekmény dinamikája megelőzi a mérlegfőösszegét, a betétek bővülése pedig elmarad attól.
A pénzügyi vállalkozásoknál az utóbbi néhány évben megfigyelhető növekedési dinamika 2004 első negyedévében jelentősen mérséklődött: a szektor adózás előtti eredménye 5,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. (Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a banki hátterű cégeknél ennél nagyjából tízszer gyorsabban, 49,9 százalékkal növekedett az adózás előtti eredmény.) A befektetési vállalkozási szektor adózás előtti eredménye 1,487 milliárd forint volt, amely több mint négyszázalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva: a huszonhárom piaci szereplő közül öt termelt veszteséget. A felügyelet szerint ezeknél a társaságoknál kedvezőtlen jelenségként értékelhető, hogy a működési költségek gyorsan, a szolgáltatási eredménynél jóval dinamikusabban növekedtek.
A befektetési alapok nettó eszközértéke több mint negyedével csökkent egy év alatt, de az idei év első három hónapja is 10 százalék közeli mérséklődést hozott. Az alapok között továbbra is domináns szerep jut a nyilvános alapoknak, bár a zártkörűek részaránya - a nettó eszközértéken belül - egy év alatt több mint háromszorosára, 3,8 százalékra nőtt.
A biztosítótársaságoknál az élet ágon belül jól megfigyelhető tendencia, hogy a díjbevétel-bővülés üteme jelentősen lassult: figyelemre méltó ezentúl, hogy a befektetési egységhez kötött - unit-linked - biztosítások megoszlási aránya az egy évvel korábbihoz és az év végihez képest is mérséklődött. A kárkifizetéseknél sem rózsás a helyzet az életbiztosítási ágban, hiszen azok mértéke több mint felével növekedett egy esztendő alatt. A nem életbiztosítási ág díjbevételén belül továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás képviseli a legnagyobb, 28,2 százalékos arányt. A casco aránya ezzel párhuzamosan az egy évvel korábbihoz és decemberhez képest is csökkent, a tűz- és elemi kockázatoké viszont növekedett. A nem élet ágon 40,8 milliárd forintos kárkifizetés történt a biztosítóknál, amely nem egész 10 százalékos bővülést jelent egy év alatt.
Az idei év első három hónapjában 53,2 milliárd forintot fizettek be a magánnyugdíjpénztárakba, amely nagyjából harmadával több az egy évvel korábbinál. A tagdíjbevételek legnagyobb hányadát továbbra is a kötelező tagdíjbevételek adták. Az önkéntes nyugdíjpénztári piacon tovább csökkent a szereplők száma, és a koncentráció is folytatódott: a PSZÁF szerint jól megfigyelhető jelenség, hogy az új tagok túlnyomó részét is a 15 legnagyobb pénztárnak sikerül megnyernie.
