Maradt a jegybanki alapkamat
A monetáris tanács úgy határozott, hogy tegnapi ülésével kezdődően a jegybanki alapkamatláb megváltoztatásáról lehetőség szerint csak a mindenkori havi második ülésén hoz döntést, a nem kamatmeghatározó ülésekről pedig nem ad ki közleményt a kamatszintre vonatkozólag. Ennek megfelelően tegnap a testület nem tűzte napirendre az alapkamatláb módosítását, és erről közlemény sem született.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent indoklás szerint a nemzetközi gyakorlatban is általános a havi egyszeri vagy még ritkább kamatmeghatározó ülésezési rend, és a döntések megalapozásához szükséges információk döntő többsége csak havonta jelenik meg. A monetáris tanács a hónapok első ülését általában a jegybank feladataihoz és felelősségi köréhez tartozó egyéb kérdések tárgyalására használja. Ugyanakkor, ha a körülmények szükségessé teszik, a későbbiekben is bármikor dönthetnek az alapkamatláb megváltoztatásáról.
A döntés nem lepte meg a piacot, az elemzők többsége ugyanis az alapkamat változatlanul hagyását várta a tegnapi üléstől. Az MNB jelenleg óvatos kamatpolitikát folytat, döntéseit az infláció, az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának alakulásától teszi függővé. Miután a legfrissebb makrogazdasági adatok egyike sem volt túl biztató, a testület a következő, immáron kamatmeghatározó ülésén nagy valószínűséggel nem nyúl az alapkamathoz, bár egy jelzésértékű 25 bázispontos csökkentésre lehet esély - véli Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Az MNB-nek ugyanis többek között meg kell bizonyosodnia arról, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya nem romlik tovább, és az áprilisi rekorddeficit valóban csak az uniós csatlakozás számlájára írható. Ehhez azonban nemcsak a jövő héten megjelenő májusi, hanem az azt követő júniusi adatokat is ismernie kell - tette hozzá. A szakember ennek ellenére sem tartja kizártnak a kamatvágást, véleménye szerint azonban erre legfeljebb csak akkor kerülhetne sor, ha a nemzeti valuta 245 forint/euró közelébe erősödne. Trippon Mariann arra számít, hogy az alapkamat mértéke az év végéig 150 bázisponttal, 10 százalékosra apad.
Ha a kamatdöntés napirenden lett volna, vélhetően akkor sem vágott volna az alapkamat mértékén a monetáris tanács tegnap - jegyezte meg Forián Szabó Gergely, a CA IB elemzője. Véleménye szerint a kéthetes jegybanki betét rátája a nyár végéig valószínűleg nem csökken, kivéve, ha a forint tovább erősödik az euróhoz képest. A forint/euró árfolyam jelenleg csak 4 százaléknyira van a 30 százalék széles sáv erős szélétől, további forinterősödés esetén a jegybanknak már be kellene avatkoznia. Ettől eltekintve minden más a kamatvágás ellen szól: az egyensúlyi mutatók rosszak, az infláció magas, ráadásul Lengyel- és Csehországban is kamatemelés volt a közelmúltban. Utóbbi tényező azért fontos, mert hazánkban anélkül csökkent a kamatkülönbözet a fenti országokhoz képest, hogy a monetáris tanács hozzányúlt volna az alapkamathoz. Egy fundamentumok által nem alátámasztott kamatcsökkentés ugyanis akár spekulációs támadást is eredményezhet a forint ellen. A szakember az év végéig 100 bázispontos kamatvágást jelzett előre.
