Nem dől be az orosz pénzpiac
Orosz vezetők és a piaci szakértők nyilatkozatai alapján egyértelműnek tűnik, hogy a mostani, a bankszektor egy részét érintő válsághelyzet korántsem olyan komoly, mint amilyennek az első híradások alapján látszott. Egy államilag vezérelt gazdaságban, mint az orosz, a kormány sokszor tévedhet, hosszú időn keresztül nem derül ki az eredménytelen működés - magyarázza Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Mint rámutat: Oroszországban a bankok nagy része nem nevezhető mikroökonómiai értelemben hitelintézetnek, amely megtakarításokat transzformál át kölcsönné a nyereségesség szempontját szem előtt tartva, inkább az állam vagy az alapító cég szempontjai szerint működnek. A mostani robbanás azután következett be, hogy nemzetközi előírásokat vezettek be - emlékeztet az egyetemi tanár.
Ludvig Zsuzsa, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos munkatársa is úgy látja, a hat évvel ezelőtti pénzügyi válságtól nagyban eltér a mai helyzet. Mint ismert, akkor a reálgazdaság is recesszióba sülylyedt, a rubel drasztikusan leértékelődött, adósságválság és bankkrízis jellemezte az országot, míg jelenleg dinamikusan növekszik a bruttó hazai termék, a rubel is csak kismértékben gyengült, a küladósság pedig a GDP negyven százalékára rúg. Ludvig aláhúzza: 1998 után a bankrendszer erősödött meg legkevésbé a gazdasági szegmensek közül, de mind a lakosság bankokkal szembeni, mind a bankok egymással szembeni gyenge bizalma is kulcstényező.
A közeljövővel kapcsolatosan nagy a bizonytalanság. Amíg csütörtökön a legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank tízszázalékos illetéket vetett ki az idő előtt kivett hosszú lejáratú betétekre, és a Moody's hitelminősítő 18 nagybank besorolásának rontását helyezte kilátásba, pénteken már a betétesi roham gyengülésére válaszul az Alfa Bank az illeték mérsékléséről döntött, a Standard & Poor's szerint pedig a jegybanki tartalékráta felére történő leszállítása stabilizálta a helyzetet. A gyors kormányzati beavatkozás mintapéldája a héten a kifizetéseket befagyasztó Guta Bank esete, amelyet a Vnyestorgbank vesz meg jegybanki hitel segítségével.
A Morgan Stanley azonban rávilágított arra, a mostani turbulencia előidézése és annak gyors elfojtása érdekében állhatott az államnak. A szigorúbb szabályozási előírások bevezetése és az állítólag megszüntetendő hitelintézeteket felsoroló feketelistáról szóló szóbeszéd egyrészt a kisebb magánbankokat sodorta nehéz helyzetbe, másrészt egyesek szerint az oligarchákkal kapcsolatban lévő hitelintézetek számára egy jelzés akart lenni, ők is célkeresztbe kerülhetnek.
