Nem mindig jobb a devizás hitel
Az államilag támogatott lakáshitelek esetenként kedvezőbb alternatívát jelenthetnek a deviza alapú kölcsönökhöz képest, hiszen törlesztőrészletük alacsonyabb - legalábbis ez derül ki a bankok internetes honlapjain található hitelkalkulátorokból. A használt lakás vásárlásánál a plafont jelentő ötmillió forintos összegnél például - tízéves futamidőnél - az FHB-nál a támogatott hitel törlesztőrészlete alacsonyabb mind az euró, mind a svájci frank alapú kölcsönénél, és az euró alapú termékhez nagyobb törlesztőrészlet jár hasonló feltételek mellett az MKB-nál és a K&H-nál is. (Akadnak persze ellenpéldák: a CIB-nél vagy a Raiffeisennél ennél a hitelöszszegnél is markáns, több ezer forintos eltérés mutatkozik, mégpedig a deviza alapú termékek javára.) Új lakás vásárlásánál szintén megfontolandó alternatívát jelenthet a támogatott hitel: az FHB például a 10 millió forintos, tizenöt éves futamidejű támogatott hiteléhez 96 886 forintos törlesztőrészletet kínál, amelynél alig másfél ezer forinttal jobb a hasonló futamidejű svájci frank alapú konstrukcióhoz rendelt részlet, az euró alapú hitelé pedig majdnem nyolcezer forinttal drágább.
A jegybanki alapkamat várható mérséklődése tovább olvaszthatja a deviza alapú hitelek árelőnyét a támogatott hitelekkel szemben - vélik a lapunknak nyilatkozó banki szakértők. A deviza alapú lakáshitelek háttérbe szorulására ezzel együtt több okból sem kell számítani: egyrészt a legtöbb esetben azok még mindig kedvezőbb alternatívát jelentenek a forint alapú, támogatott kölcsönökkel szemben, és keveset nyom a latban a várható árfolyamkockázat. E hitelek malmára hajtja a vizet az is, hogy a támogatási rendszer helyenként komoly korlátokat alkalmaz.
