Stagnálnak a megtakarítások
Magyarországon stagnál a befektetési hajlandóság: a magyar lakosság nagyjából egyharmadának - 35 százalékának - volt 2004-ben pénzügyi befektetése, mint ahogy két esztendővel korábban is - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója az Európai befektetési barométer című, tizenhat országban végzett felmérés alapján. A leggyakrabban használt befektetési forma hazánkban a rövid távú betét, amely a válaszadók 22 százalékának van, ezt követi az életbiztosítás 14, a nyugdíjalap pedig 9 százalékkal. Részvényben - illetve részvényalapokban - ugyanakkor a magyar lakosság mindössze négy százalékának van befektetett pénze.
Magyarországon a fél évvel korábbihoz képest a befektetők öt százaléka életbiztosítással, négy százaléka pedig rövid távú bankbetéttel növelte befektetéseit: érzékelhető negatív trend csak a bankbetéteknél tapasztalható. Csehországban a nyugdíjalap és egyéb befektetések növelését említette a válaszadók 5-5 százaléka: ugyanakkor a megkérdezettek 15 százaléka csökkentette bankbetétjét, nyolc százalék pedig egyéb befektetéseit. Lengyelországban bankbetétjét öt, életbiztosítását pedig négy százalék növelte a fél évvel ezelőttihez képest, ezzel párhuzamosan a megkérdezettek hat százaléka vett vissza bankbetétjeiből. A nyugat-európai növekedés átlaga a bankbetétnél 14, életbiztosításnál 7, nyugdíjalapnál 6, részvénynél és egyéb befektetésnél 4-4 százalék. Nyugat-Európában 16 százalékos a bankbetétjüket csökkentők aránya, öt százalék pedig csökkentette részvénybefektetéseit.
Arra a kérdésre, hogy hogyan osztana fel szabadon felhasználható hétmillió forintot a különböző befektetési lehetőségek között, a magyar válaszadók legtöbbje - 17 százaléka - a bankbetétet említette első helyen. Az egyéb befektetési lehetőségek 10, a kötvény 7, a részvény és életbiztosítás pedig 5-5 százalékkal képviseltették magukat. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 52 százaléka egyik befektetési formát sem preferálná különösen, ráadásul ez az arány növekedést is mutat a korábbihoz képest. A GfK szerint a vásárlóerő várható növekedése következtében inkább a fogyasztás, mint a megtakarítások emelkedése jelezhető előre Magyarországon. Erre utal - tette hozzá Kozák Ákos -, hogy míg két éve még a lakosság 18 százaléka számolt csökkenő megtakarítási lehetőséggel, addig az idén tavaszszal már 39 százalék.
A magyar lakosság pénzügyi helyzetét jól tükrözi, hogy a válaszadók mindössze három százalékának van legalább 25 ezer eurónyi - nagyjából hétmillió forintos - pénzvagyona.
